Fazekas Árpád: Adatok a fogászat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei történetéhez - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 15. (Nyíregyháza, 2008)
1. A fogászat orvosi leírása
1. A FOGÁSZAT ORVOSI LEÍRÁSA Az orvostörténelem legkoraibb adatai nem a különféle belső, belgyógyászati betegségekre (gyomor-, tüdő-, cukorbetegség; pszichoszomatikus kórképek, stb.), hanem a csontrendszer elváltozásaira, s így a fogak betegségeire vonatkoznak. 1 A történelem előtti valamint a történelmi időkből származó fogazatok vizsgálatával a paleostomatológia foglalkozik múzeumokban, antropológiai gyűjteményekben. A stomatológia kifejezést Emil Magitot (1833-1897) francia fogorvostanár az 1880-as években kezdte ajánlani és az elnevezést az 1890. évi berlini Nemzetközi Kongresszus fogadta el. A magyar Árkövy József 2 ' 1904-ben ezt így definiálta: „A stomatológia egyik ága az orvostudománynak, tehát orvosi szakma, melynek tudás- és működésköre a szájüregre terjed ki. " A pesti egyetemen 1842-ben fogászmesteri képesítést és 1858-ban pedig Bécsben orvosdoktori diplomát szerzett Pfeffermann Péter felfogása szerint: „a fogorvosnak orvosnak kell lennie, de értenie kell a fogtechnikához is hogy irányíthassa a technikust és ne legyen kiszolgáltatva neki. " A magyar fogászat történetének legfőbb atyamestere, Huszár György 1965ben kiadott könyvének 3 előszavában kiemelte: „Azzal pedig, hogy együtt tárgyalom a fogászat részágainak - beleértve a fogtechnikát is - történelmét, a szakma összefüggő egységére akartam rámutatni. " A hazai orvostudomány, mindenekelőtt a különféle orvosi szakok kialakulására, de egyáltalán a magyar orvosi szaknyelv fejlődése szempontjából meghatározó volt Markusovszky Lajos (1815-1893) valamint az általa 1857. június 4-én létrehozott Orvosi Hetilap szerepe. A később önállósult tanszékek és orvosi szakterületek, továbbá a klinikák és a kórházak itt kaptak lehetőséget eredményeik közlésére: így a fül-orr-gégészet, az urológia és a fogászat 4 Markusovszky határozott támogatásával végül is Árkövy Józsefnek sikerült a Foggyógyintézet, majd a Fogászati Intézet illetve a Stomatológiai Klinika létrehozása a fővárosban. 3 1 Bartucz, 1966.; Huszár, 1955. 129-148. p.; Huszár, 1965.; Nemeskéri - Harsányi, 1959.203225. 2 Hattyasy, Fsz, 1960. 289. p.; Huszár, 1955. 129-148. p.; Huszár, 1965. 3 Huszár, 1965. 4 Fehér - Gazda - Szállási, 2007. 5 Huszár, 1965.
