Fazekas Árpád: Adatok a fogászat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei történetéhez - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 15. (Nyíregyháza, 2008)
3. A fogorvoslás megyei tükre
465. Fogfájás ellen való bizonyos orvosság. Végy 2 vagy 3 czék fokhagymát, törd öszve jól, kenyj abból annyit egy ruhára, mint egy peták, azt kösse a keze nyelin való vastag ínra, oda ahol keze feje meg különböztetik az ember karjától, azon flastromot vagy írót engedd hadd állyon rajta 12 óráig, akkor vedd le a he Ilyén találsz vízhólyagot, fokazd meg tővel, hogy folyjon ki a víz belőle, aztán kend meg a hollyagot vajjal és kösd bé száraz tiszta ruhával, meg gyógyul hamar, ez próbált és jó orvosság. " Ma már néhány előbbi recepten, gyógymódon csak mosolygunk, azonban ettől függetlenül tény az is, hogy az ókori és középkori füves könyvek, herbáriumok az orvostudomány törzséből hajtottak ki, s ,,egy ágban haladt még bennük a botanika és a gyógyítás tudománya". 25 A borbélyorvoslás illetve a gyógyítás története arra is tanít, hogy a kuruzsló és a valódi gyógyítás évszázadokon át kéz a kézben együtt járt, miként a népmesében a hamisság és az igazság. Nyíregyháza újratelepítésekor (1753-ban) a jövevények első orvosa Bukoviczki Márton borbély volt, akinek a nevét egy 1757. évi összeírás őrizte meg. A nyíregyházi Rozsréti Kertek 1820. évi jegyzőkönyve 26 pedig az első birtokosok névsorában szerepelteti Tóth János „fertseV'A (felcser, borbélyorvos). Témánk vonatkozásában értékes Benedikty Sámuel városi orvos és chirurgus 27 1805-ből megmaradt,, szerződvénye és javadalmai", amely szerint: ,,5. Kötelességébe fog állani a Ttes Orvos Úrnak Legényt is tartani olyat, aki legalább a foghúzást, érvágást és borotválást exacte véghez vihetne. A lakosok külső és belső nyavalyáinak orvoslásai a maga Doctor Úr tudományának és becsületjinek bizattatnak. " Tudjuk, hogy 1858-ban Virányi István nyíregyházi orvos a kitűnő Turnovszky Frigyes (1818-1877) pesti fogászmester rendelőjében szerzett egy héten át tapasztalatokat a galvanizmus fájdalomcsillapító hatásáról foghúzásnál. Dr. Lauffer Miksa az orvosi oklevelét 1865-ben Bécsben szerezte, s 1888ban telepedett le Nyíregyházán. Elsősorban fogorvoslással foglalkozott. Szabolcs vármegyében az 1895. évi belügyminiszteri jelentés szerint 7 orvos és 2 sebész, továbbá még 5 borbély foglalkozott foghúzással. Ugyanez Szatmár megyében: 17 orvos, 2 fogtechnikus és 13 borbély. Jól ismerjük az életét Gaál Antal (1838-1900) nagykállói borbélyorvosnak 28 aki a hajvágás mellett még a következő orvosi ténykedéseket is végezte: érvágás, köpülyözés, sebkezelés és foghúzás. Borbély volt még a családjában Fia, leánya, veje és két unokája is. Gaál Antal megmaradt iratai nagy számú adatot és 8 pecsétlenyomatot őriztek meg az utókornak. 25 Szabó T. Attila levele a Szerzőhöz, 1978. és Szabó T. - Sz. Tóth, OK, 1982. 89-101. p. 26 Fazekas, KM, 1982. 7. p. 27 SZSZBML, V. A. 101/f. 1805/12. 28 Fazekas, OK, 1978. 151-154. p.; Fazekas, SzSzSz, 1984. 101-1 13. p.; Fazekas, KM, 1995. febr. 1. 15. p.
