Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Báthori család 1222 porta Drágffy család 355 porta Perényi család 263 porta Károlyi család 169 porta rozsályi Kun család 117 porta Összesen: 2126 porta Ez a szám az akkori megye területére eső uradalmi falvak adóegység számát jelenti. Bereg megyéből ez évekről nincs közölt adat. Az 1660. évi összeírás szerint, az egész akkori megyét véve, a Rákócziak munkácsi és a Telegdiek szolyvai uradalmához 1674 ház tartozott a 2992-ből. A mai Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó területen a Lónyay és a Dobó családnak a kezén 134 ház volt. 73 A mai Szabolcs-Szatmár megye területének egyedül a Báthori család több, mint egyharmadát tartotta a kezében a XVI. században. A Várdaiak, a Kállayak, a Drágffyak és a rozsályi Kunok uradalma együttvéve sem tett ki ennyit. A Drágffy-, a Károlyi- és a Perényi-uradalmak falvainak zöme a mai területen kívül esett. A XVII. század folyamán a Várdai-uradalom szétesett, mert az utolsó fiútag kihalása után leányágon előbb a Nyáry és a Telegdi családok között, majd ezek utódai között osztozkodás során a Homonnay-Drugeth, a Melith, a gr. Zichy és hg. Eszterházy családok között oszlott meg. A Báthori-birtokok tömbje 1603-ban az ecsedi ág kihalta után (Báthori István országbíró) a somlyói ágra, Báthori Gáborra és Annára szállott. Báthori Gábor 1613-ban történt meggyilkolása után egy ideig a királyi kincstár tulajdona volt, majd 1619-ben királyi adományként Bethlen Gábor testvére, István, utána unokaöccsei kapták ugyanazon a címen. A Rákócziak birtoklását különböző szerződések, majd adománylevelek biztosították e birtoktömbre. I. Rákóczi Ferenc a Wesselényi-összeesküvésben való részvételért nagy összegű váltságdíj fejében tarthatta csak meg; és a birtoktest szinte változatlanul maradt a szatmári békéig. A fejedelemtől elkobzott birtokból a Rákóczi Juliannát illető leánynegyed férje, Aspremont Gobert gróf kezén maradt, csak 1724-ben választották le a királyi fiscust illető részt. Kallónak királyi végvárrá építése során a Kállay család elveszítette a várhoz tartozó várost és annak akkor már számos középkori település beolvadása révén nagyra nőtt határát. A mezővárosnak magának 95 portája volt. 7 3 LUKINICH, 1918. 371-376., 380-389.
