Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

inkább, mert a fejlődőben levő Drágffy- és Károlyi uradalmak központjai a mai területen kívül estek - és ide csak három-négy falujuk esett. Mint új uradalom kezdett kialakulni és gyarapodni Vásárosnamény központtal a Lónyay családé, és ugyancsak a XV. század közepén vetette meg a lábát Szabolcs és Szatmár megyék határán s Bereg megyében a Perényi család.

8 Annyi bizonyos, hogy a mai megye területére mind igazgatási, mind birtoklási és mind gazdasági tekintetben a nagybirtok uralma a jellemző. De ugyanúgy, sőt még inkább jellemző a XIV. századi települési kép konzerválódása is. A XV században már országosan általános jelenség a korábbi évszázadokban kialakult településrendszer apró falvainak végleges elnéptelenedése és egyes jelentékenyebb vonzási pontok környezetében a továbbra is népesnek maradt települések lakosságának csökkenése. Az előbbiekből puszták, praediumok lettek, az utóbbiakban pedig a lakott telkek száma néhol egyharmadára is lecsökkent. A folyamattal párhuzamosan a mezővárosoknak a kedvezőbb gazdasági és társadalmi körülmények hatására nemcsak a száma, hanem a lakossága is növekedett. A mezővárosok száma a XV. század folyamán Szabolcs és Szatmár megyék területén is nőtt; a falvak teljes elnéptelenedése inkább Szabolcs nyugati területérejellemző. Szatmár és Bereg megyék területén a mindmáig jellemző apró falvas településrendszer nem sokat változott. Kétségtelen bizonysággal Bereg megyének ide eső részében három vagy négy helyről, Szatmárban Csenger és Mátészalka környékén öt-hat településről állíthatjuk, hogy a XV. század folyamán váltak pusztákká. Nagyobb méretű pusztásodást csak Nagykálló és Kállósemjén környékén figyelhetünk meg, ahol 19 korábban lakott helyről tudjuk, hogy már ekkor puszta. Lehet azonban, hogy ezek mindenike nem is volt valóban faluszerü település, hanem valamiféle földesúri gazdasági telephely. Ilyesféle lehetett a Kisvárda környékén pusztának mondott néhány hely is. Inkább a korábbi kisnemesi falvakból lettek megfogyott népességű, de végleg el nem néptelenedett helyek. A nagybirtok erőszakos jobbágyszerzése ellen ezek földesurai ugyanis kevéssé tudtak védelmet találni.

9 A nagybirtok súlya egyébként két ponton vált érezhetővé a kialakuló nemesi vármegyékben. Egyrészt az új megyeszervezet kialakulása egész korszakunk alatt folyt, és bizonyos vonatkozásban csak a XV. század utolsó harmadában, Mátyás uralkodása alatt látszik megszilárdultnak. Azonban a kialakulóban levő nemesi megye igazgatására is a nagybirtok nyomja rá a bélyegét. A XIV. század 8 A birtoklási viszonyokra tájékoztató alap: CSÁNKI, 1890-1913. 409-428., 490-501., 503-544. 9 A Domahidiak 1417-ben Cégény lakóit erőszakkal saját birtokukra, Porcsalmára telepítették át.; Puszta telek azonban már a XIV. századi falvakban is akadt: MAKSAY, 1941. 120. és passim.; Zsigmond és Mátyás több ízben adott ki oklevelet, amelyek szerint Szabolcs és Szatmár megyék jobbágy lakói számára biztosították a Debrecenbe való szabad költözködést: HBML, XV. 1. 60., 113., 189., 345.