Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A közigazgatási ügyek iratainak a bíróságiaktól való különválasztására a helytartótanács 1786. jún. 26-án adta ki a 26 523. sz. rendeletét, de a tényleges szétválasztást 1787. január 1-gyel kezdték meg.32 A rendelet megjelenésétől kezdve a főispáni helytartó két-három havonként megújított parancsokkal, fenyegetésekkel igyekezett a munkát gyorsítani. így küldözgette a parancsokat Schemberger munkája befejezésére, az 1768-1786. évi politikai és bírósági ügyek iratai rendezésére és a folyó ügyek iratai folyama­tos lajstromozására. Miután Schemberger 1787 elején a rendezést befejezte, ké­sőbb csak a két utóbbi szerepelt a sürgetések között. A politikai akták rendezésére a megye még egyszer és utoljára Schemberger­től kért tervezetet. Ő úgy vélte, hogy egy minden tekintetben hozzáértő személy egy írnokkal az említett 19 év aktáit ugyanannyi hónap alatt rendbeszedi, de ha a felsőbb hatóságok jegyzőkönyvekben vezetett rendeleteit külön is le kell tisz­táznia, akkor 28 hónap kellene hozzá. Egy igazán hozzáértő lajstromozó - ha há­rom segéderőt kap - az elenchusok megírását is befejezheti 5-6 hónap alatt.33 Ajavaslatából csak annyit fogadtak el, hogy a bírósági akták szétválogatására 1786 augusztusától Osváth Lajos főjegyző felügyelete alatt Jármy Gábort, októ­ber 1-től pedig Korda Sándort alkalmazták, napi 2, ill. 1 forint díjazásért. A nevezettek közül Osváth - a német nyelvbeni járatlansága miatt 1787 vé­gén lemondott, a másik két személy a rendezéssel foglalatoskodott 1789 végéig, a munkát erre az időre némi hiánnyal be is fejezték. A rendezett iratokat a judi­cium subalternum levéltárába helyezték el.34 A második rendezés eredménye ma is meglátszik a vármegye levéltárán, mert a közigazgatási ügyek, nemesség igazoló perek (jelenleg a IV. A. 1. fond: 36-448, 1246-1253. rsz.) a régi levéltárban is külön voltak. Az egyidejűleg ren­dezett polgári és büntetőperek s úrbéri ügyek, valamint a Schemberger rendezése után talált, 1629-1787 közötti bírósági ügyek (jelenleg a IV A. 1. fond: 1318-1321, 1350-1381. és IV A. 9. fond: 1-84. rsz.) lajstromozóit a segédköny­vekből tudjuk megállapítani.35 32 Uo. Fasc. 18. No. 86. 1786. 33 Uo. Fasc. 20. No. 16. 1787. 34 Uo. Fasc. 26. No. 8., 9, 17, 1786.; Prot. 24. No. 21. 1788.; Fasc. 24. No. 13., 61. 1788.; Fasc. 24. No. 16. 1789. 35 Az egyes segédkönyvekben a címlapon a rendező és lajstromozó fel van tüntetve. Az 1629-1787. évi kimaradt bírósági aktákat és azok elenchusát (IV. A. 9. 84. rsz.) Korda Sándor tette rendbe, az 1768-1777. évi ügyek irataiét Jármy Gábor (IV. A. 9. 80. rsz.) az 1778-1784. évieket ismét Korda Sándor (IV. A. 9. 81. rsz.), az 1788-i folyó ügyeket (IV. A. 10. 79. rsz.) Oláh Mihály regestrator, az 1789. évieket Osváth Lajos aljegyző és cancelláriai director (IV. A. 10. 80. rsz.) A büntetőperek 1768-1786 közötti elenchusát Hriankay János vicenotarius archivarius (IV. A. 9. 83. rsz.), s végül az 1788-1790. évi politikai akták lajstromát (IV. A. 4. 105. rsz.) Margittay Sámuel készítette el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom