Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

elsodorta. Aligha lehet kétség az iránt, hogy a személycsere óriási volt, és hogy a kormányhatalom által erőszakkal létrehozott szervezet is felbomlott. A megyebizottmány már januárban kiküldött egy bizottságot a községi ügyek rendezésére és a panaszok összegyűjtésére. A február 18-i ülésen a bizottság jelentette, hogy a panaszjegyzőkönyvek mind a 16 szolgabírói járásból beérkeztek, és a tisztújítások is megtörténtek. A tisztújítás mindenütt nagyobb rendzavarás nélkül ment végbe, a jegyzőkönyv azt is sejteti, hogy általában az egész község lakossága részvételével. Ahol a község lakói nem értesültek idejében a választás időpontjáról, ez a választás megsemmisítését vonta maga után. A megyei hatóságok, közelebbről a szolgabírák, közvetlenül nemigen avatkoztak be a népakarat megnyilvánulásába. Egyek község jegyzőválasztásával kapcsolatban elvként kimondta a bizottmány, hogy a község azt választja, akit akar.

40 A községi önkormányzat visszaállításánál - szemben az önkényuralom gyakorlatával - kimondták azt is, hogy a község felelős és reprezentatív vezetője a bíró. „Hivatalos eljárásokban, valamint a község dolgainak kezelésében az intézkedés és felelősség terhe a község bíráját illeti. A jegyző pedig egyrészről a bíró és községi elöljárók intézkedéseinek, másrészről a lakosok által kívánt, jegyzői körhöz tartozó írásbeli munkálatok teljesítője, ezért önállólag a község dolgában és nevében semmit nem tehet. "

41 A már fentebb említett, az árvaügyek kezelését illető intézkedéseken túl még a községek által szedhető díjak egységesítésére küldöttek ki bizottságot, de ez már munkájával nem készült el.

42 A második megyebizottmány 9 hónapi működésének mérlegét felállítva, ebből legnagyobb súly a politika serpenyőjébe esik. A 40-es évek municipálistái a január-októberi időszakban hozott határozatok láttán igazolva érezhették volna magukat: a megyék a nemzeti önállóság és függetlenség bajnokai lettek. Szabolcs megye is két lényeges ponton, a sorozás és adószedés kérdésében valóban hozott olyan határozatot, amely a központi kormányhatalom rendelkezéseinek nyílt megtagadásával ért fel. A megyebizottmány kijelentette, hogy az országban törvényes adót csak az országgyűlés szavazhat meg, a megszavazott adót pedig csak a megyei tisztviselő hajthatja be. Mivel a cs. és kir. adóhatóságok által kivetett adóhoz az országgyűlés nem járult hozzá, az törvénytelen, ennek következtében nemcsak a megyei, hanem a községi tisztviselők sem segédkezhetnek a behajtásában.

43 40 Uo. 12-13. sz. 1861. febr. 18.; 150., 152. sz. márc. 14.; 289. sz. ápr. 9. 41 Uo. 910-911. sz. 1861. júl. 1. 42 Uo. 912. sz. 1861. júl. 1. 43 Uo. 469. sz. 1861. máj. 7.