Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

törvényszékhez 20, a büntetőtörvényszékhez 79 tagot kinevezett. A megye igazgatási költségeit 109 ezer forintban állapították meg, kivetés alapjául a fő, a föld, a ház, a kereset és a jövedelem szolgált. A fejadó alól a 20 éven aluli, a 60 éven felüli férfiak és a nők mentesek voltak.

37 Míg az igazgatás újjászervezése általában nagyobb zökkenő nélkül ment végbe, a megyei törvényszékeknek és törvénykezési eljárásnak, a polgári átalakuláshoz való átállása már nagyobb gondot okozott. Ennek áthidalására a megyebizottmányjúnius 4-én határozatot hozott, hogy az abszolút kormány által létrehozott bíróságokat (kerületi és váltótörvényszékek, 7 személyes tábla), miután azokról az 1848-i törvények nem szólnak, nem ismeri el törvényesnek. Éppen úgy törvénytelenek a helytartótanácsi és kancelláriai intézkedések is. Az 1848-i törvények által nyitva hagyott kérdésekben az országgyűlés hivatott dönteni. Addig is az 1848-i törvények által felfüggesztett ügyek maradjanak függőben, a nem hazai törvények szerint kezdett ügyek nem folytathatók, ugyanúgy az osztrák polgári törvények szerint kezdett magánjogi perek sem. Kivételt csak a telekkönyvi hatóságok ügykezelésével tettek. Bár a telekkönyveket a rosszindulatú felvétel és német nyelvük miatt hitelesnek nem tekintették, „mivel azonban egyes polgárok magán érdekei fűződnek a földbirtok állapotok kimutatásához, azok a megye felügyelete alá helyezendők" és e célból külön megyei telekkönyvi hivatalt állítottak fel. Az újonnan keletkezett perek intézésére az 1848-i gyakorlatnak megfelelően évnegyedes törvényszékeket szerveztek. A törvénykezési eljárással szerves kapcsolatban álló iratmegőrzés érdekében megállapították a levéltári iratkezelési eljárást is.

38 Az árvaügyek rendezésére a megyebizottmány működése alatt annyi történt, hegy a volt cs. és kir. árvatörvényszékektől a szolgabírák és a melléjük rendelt bizottsági tagolt átvették ugyan az ügyeket, de tovább nem tudván velük mit kezdeni, ezért minden községben 2-2 megbízható egyént bíztak meg az árvák ügyeinek kezelésével. Az árvaügyeket első fokon a községi árvagyám és az árvabizottmány vette át, a szolgabírák felügyelete mellett. Az árvabizottmány határozatait a szolgabíró elnöklete alatti üléseken hozta. Az árvaügyek intézésére központi, megyei szervet nem hoztak létre.

39 A második megyebizottmány az állandóan feszült politikai helyzet miatt még az elsőnél is kevesebbet foglalkozott a szintén nem lényegtelen községi önkormányzat és közigazgatás kérdéseivel. Ez irányú működésére vonatkozó iratok hiányában nem tudjuk biztosan, csupán sejtjük, hogy az abszolutizmus bukása a császári királyi kormányzat által a községek élére állított hatóságokat is 37 Uo. 30. sz. 1861. febr. 18.; 100. sz. márc. 14. 38 Uo. 12-13. sz. 1861. febr. 18.; 150., 152. sz. márc. 14.; 289. sz. ápr. 9. 39 Uo. 662-663., 669., 832. sz. 1861. jún. 4.