Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
a képviseleti testület erkölcsi támogatásával voltak képesek kivédeni. A megyei igazgatás választott tisztviselői 1861-ben egyedül a választó testület irányában érezték kötelezve magukat. Az első, legfontosabb teendők elintézése után a bizottmány csak havonként ülésezett, általában folyamatosan és több napon át. A nagy létszám ellenére az év második felében az üléseket már meglehetősen csekély érdeklődés mellett tartották. A legfontosabb teendők elvégzésére a megyebizottmány fennállása alatt több alkalmi és két állandó választmányt alakított. Az alkalmi bizottságok dolgozták ki javaslataikat a megyei igazgatás újjászervezésére, az igazságszolgáltatási eljárás és az árvaügyek kezelésére, továbbá a megyei igazgatás költségei fedezésére szolgáló adó kivetésére. A két állandó bizottság egyike az egészségügyi volt, a másik a népnevelési. Sem az első, sem a második nem fejtett ki érdemi működést. 35 A megyei önkormányzat működési szabályzatának elkészítésére kiküldött bizottság a január 30-i közgyűlésen jelentette, hogy mivel még mindig bizonytalan, hogy az 1848-i törvények rendelkezései érvényesíthetők-e, a határozatot nem teljesítette, de különben is sürgősebb az abszolút kormány által létrehozott hivatalok működésének megszüntetése, az iratok átvétele, és a községi ügy rendezése. A bizottmányi közgyűlés az első alispánt megbízta, hogy február 18-ig a hivatalok iratait vegye át, a községi igazgatás rendezésére a szolgabírói kerületekbe a szolgabírákból, esküdtekből, a községbeli lelkészekből és külön kirendelt 3 tagból álló bizottságot küldött ki. Február 18-án már eldöntötték, hogy a megyei szervezést az 1848-i törvények értelmében hajtják végre, ezért elhatározták, az ügyviteli szabályzat és a költségvetés elkészítését, s a házipénztár felállítását. A megszűnt hivatalok iratai átvételére járásonként 4^4 tagú bizottságot állítottak fel. Ugyanakkor megszervezték az országgyűlési választások lebonyolítását végző, 27 tagú központi választmányt is, amelynek tagjai között néhány községi küldött is helyet kapott. 3 ^ Március 17-én az alispán az igazgatás újjászervezése körül bizonyos előrehaladásról számolhatott be; a bizottságok az iratok átvételét folytatják, a megyeházát és a börtönöket átvették, „már rabjaink is vannak". Az árvaszékek megszervezését is megkezdték. „A közbiztonság jobb, mint a császári kormány sokféle csend- és rendőrei idejében. " A megye szükségére az adóösszeírás befejeződött, megalakult a számvevőség is. A bizottmány az árvaszékekhez 19, a polgári 35 A február 18-i ülésen a következő gyűlés napját március 14-re, a későbbieket minden hónap első keddjére - ha ez a nap ünnepre esett - csütörtökére tették. Júniustól kezdve, mivel a bizottmány nemcsak igazgatási, hanem igazságszolgáltatási feladatokkal is foglalkozott, a hónap első hetében igazgatási, a következő két héten át törvényszéki üléseket tartottak. SZSZBML, IV. B. 253. 1. k. Bkgy. jkv. 28., 39. sz. 1861. febr. 18.; 656. sz.jún. 4.; 837. sz. júl. 1.; 1132. sz. aug. 5. 36 Uo. 17. sz. 1861. jan. 30.; 2., 17., 27. sz. febr. 18.
