Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
az eljárás mind a törvény szellemével, mind a betűjével ellentétes, s bár a város vezetősége által javasolt és a központi választmány által elfogadott bizottmányi tagokat személyesen tisztelik, az egész eljárás ellen óvást emelnek. Óvásuk elvi alapjaként említik, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség kinyilatkoztatása után elképzelhetetlen, „ hogy a törvény és népjog csak egyesek akaratától fiiggjön". A törvény idevonatkozó rendelkezését úgy értelmezték, „hogy a városok és községek képviselői és a törvény által eddig is szavazattal bíró egyénekkel együtt választják az állandó népképviselet alapján felállítandó megyei bizottmányt". A központi választmány viszont azzal utasította el a város küldötteit, hogy a megyebizottmány tagjai választásában választói joggal és képességgel nem bírnak. Azt is sérelmesnek tartják, hogy a járásban vannak olyan, 700 lakossal is alig rendelkező helyek, amelyek éppen úgy két képviselőt küldöttek a közgyűlésbe, mint Kisvárda a maga 3000 lelken felüli népessége után. Kisvárda panasza a megyei önkormányzati testület tagjainak a nép- és az aránylagos képviseleti elven esett csorbát érinti, Napkor községé pedig azt sérelmezte, hogy a megválasztott bizottmányi tagokat az ülésekre meg sem hívták. „A megye már két választmányi ülést is tartott úgy, hogy a falubeli négy képviselő közül körlevelével egyet sem hívtak meg. " A székhelytől távol eső községek küldötteinek - legtávolabbi községek 100 km-nél is messzebb voltak Kallótól távolmaradása még érthető, Napkor azonban a megyeszékhelyhez alig 6 km távolságra fekszik. 12 A két panaszirat egybevetéséből kiviláglik, hogy a megye vezetői nagyon gondosan vigyáztak arra: a nép képviselőit a bizottmányban korlátok közé szorítsák és a képviselőket az ügyek intézésébe minél kisebb mértékben vonják be. Az üléseken megjelentek névsora és a mindinkább csökkenő létszáma is amellett bizonyít, hogy ezt a célt el is érték. 13 A csökkenő érdeklődés másik oka az általános politikai helyzettel magyarázható. A központi kormányhatalomtól mind nagyobb tömegben érkező és gyors '2 Uo. IV. A. 1. 48. cs. 712. d. 1848. 13 Kisvárda panaszából látszik, hogy írásba foglalója jogban jártas és a polgári átalakulás szólamait jól ismerő személy volt; a napkori panaszt az ottani lelkész fogalmazta meg. A megyebizottmány június 16-i ülésében a napkoriak panaszát azzal utasította el, hogy az ülések időpontját a szolgabírák körlevelekkel kihirdetik, aki akarja, abból tudomást szerezhet róla. A kisvárdai panasz elintézése több fejtörést okozott ugyan, de végül is arra hivatkoztak, hogy az igazoló választmány törvény szerint alakult meg - holott a kisvárdaiak éppen ezt vitatták -, tehát kérésük nem teljesíthető. Az érdeklődés fokozódó lankadását az sem akadályozta meg, hogy már május 22-én határozatot hozott a bizottmány, hogy a szegényebb vagy vagyontalan tagok költségei fedezését a választó községek vállalják magukra. A szolgabírákat felhívta, a községeket szólítsák fel az előfogati és élelmezési költségek fedezésére, meghatározott összeg felajánlására, a felajánlott összeget a helyi közköltségbe beszámították.; A rend fenntartása érdekében a tanácskozások is igyekeztek előbb a közönséget a bizottmánytól elkülöníteni, később az ülésteremből is kirekeszteni. SZSZBML, IV. B. 102. Közgy. jkv. 1848. (LII/2.) 76., 104. sz.
