Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

elrendelte az általános nemesi felkelést. A személyenkénti felkelésre kötelezett fegyveres nemeseknek október 17-re Domahidára kellett gyülekezniök, emellett minden dica (királyi adóegység) után egy puskás gyalogost kellett kiállítani, 100 forint büntetés alatt. A felkelő had élelmezésére minden egyes füst (jobbágyháztartás) köteles 25 kenyeret a táborba szállítani. „A hajdú és hajdú állapotú személyek kötelesek eskü alatt a szállásukon maradni, különben, mint lázadásban résztvevők hűtleneknek tekintetnek, a megyéből kiűzetnek és hazaárulás vétkében elmarasztaltatnak, minden vagyonukat elkobozzák. "

10 A közgyűlés határozata ellen azonban a szegényebb nemesek óvást emeltek azzal, hogy személyesen csak akkor indulnak a táborba, ha módosabb nemesek is személyesen megjelennek. A nemesi felkelés egy hónap múlva, úgy-ahogy felállott. Ekkor már minden dica után két-két fegyverest kellett Komlódhoz, Tótfaluhoz és Szamosbecshez kiállítani. De a nyíri járásból, „ahol most a hajdúk serege állomásozik", a fegyvereseket csak akkor kell összegyűjteni, ha a megye belsőbb részeiből a nemesi hadak odaérkeznek, addig a gyalogosok zsoldjára szedjenek dicánként 3-3 forintot. A nemesi lovasok kapitánya a két alispán lesz, a gyalogosok élére Ramocsa Lőrincet és szintai Nagy Istvánt állították. Két követet küldöttek sietve Kassára, a felső-magyarországi főkapitányhoz. A hajdúcsapatok Debrecen környékén gyülekeztek Nagy András, Elek János és más három kapitány zászlaja alá.

11 Innen Borsodba és Zemplén déli részébe vonultak. Összecsapásra aligha került sor a nemesi királyi hadakkal, - legalábbis nincs említés róla. Rákóczi Lajos, ekkor már Kalló királyi végvár kapitánya, tárgyalásokat kezdett a hajdúkkal. A felső-magyarországi meg nem szállott megyék (Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Szatmár, Mármaros, Kraszna, Közép-Szolnok és Bihar megyék 1608. január 3-án a nemesi hadak számára lisztet és abrakot szavaztak meg. Január 21-én az uralkodó megbízottai és a hajdúk, a Hernád melletti Ináncson, ötvennapos fegyverszünetet kötöttek. Ez alatt a hajdúk Szerencs környékéről Debrecen és Biharnagybajom közti területre vonulnak. Április 13-18. között Tiszavárkonyban és Szikszón megkötött egyezség szerint megkapták Kalló várát és a Bocskai okleveleibe foglalt szabolcsi helyeket, ezenkívül Polgárt, Szentmargitát, Szerencset, Hernádnémetit, Bőcsöt, Kesznyétent és Gesztelyt. Ezzel a 10 SZSZBML, IV. A. 501. Prot. 1. Fol. 247., 248. Óvári, 1607. okt. 31. 11 Uo. Prot. 1. Fol. 249. Óvári, 1607. nov. 9.; RÁcz, 1969. 64., 72.