Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

2140 családot tartott nemesként számon. Elképzelhető, hogy az egy-két job­bágytelkes nemes nem sokkal élt magasabb szinten, mint jómódú jobbágy szom­szédja. A nemesek által lakott falvak többségében a határ nem is volt ténylege­sen felosztva a birtokosok között, hanem a szántóföldet, a rétet, a legelőt és az egyéb haszonvételeket eszmei birtokhányad szerint a nemesi nagybirtokosság statútumai alapján nyilasosztással használták a birtokosok.!28 A XVIII. században a mezővárosok jogállásának jogi és igazgatási szempont­ból már nem volt akkora jelentősége, mint a korábbi századokban, mert a mező­város lakói - néhány hely kivételével éppenúgy földesúri hatalom alatt álló job­bágyok voltak, mint a jobbágyfalvakéi. Nyíregyháza esete kivételes, mert az 1753. évi telepítési szerződés, majd az 1805. évi részleges és az 1824. évi teljes örökváltás révén már kezdettől fogva sem állott közvetlen földesúri joghatóság alatt, és 1836-ban királyi adományle­vél által elérte az országban egyedüli szabadalmas mezővárosi státust. Legtöbb mezővárosunk lakóját az úrbéres jobbágyoktól legfeljebb az különböztette meg, hogy nem minden személyes szolgálatra volt kötelezve a földesúrnak. Nyíregyháza XIX, századi képe szűcs céhlevélen 128 VERESS, 1961-1962. 178-179.; ACSÁDY, 1896. 464., 496.; FÉNYES, 1836-1840. IV. 217-220., 270-272.

Next

/
Oldalképek
Tartalom