Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
kapták vissza. Az egri egyházmegye schematismusa a kisvárdai egyház újbóli megalapítását 1676-ra teszi, de a középkori templom birtoklása nem volt zavartalan. A Rákóczi-szabadságharc kezdő heteiben a kálvinisták visszafoglalták, és csak a fejedelem erélyes parancsára s karhatalomnak engedve adták vissza 1705ben. A nagykállói középkori templomot, amely részben a vár erődítésrendszerének része volt, 1662-ben kellett átadni a német őrségnek, és a reformátusok 1710-ben építettek maguknak új templomot. 112 A szatmári béke után a római katolikus egyház középkori igazgatási beosztása helyreállott, Szabolcs és Szatmár megyék az egri egyházmegyéhez tartoztak, de a szatmári püspökség 1804-ben történt felállítása után Szatmár és Bereg megyék egészen s Szabolcs megye keleti részén néhány falu a középkor óta fennállott egyházszervezetből kivált és az új egyházmegyéhez csatlakozott. Az odacsatolt kilenc anyaegyház közül a XVIII. században csak öt (Marok, Szatmárcseke, Csenger, Fehérgyarmat és Mérk) alakult újjá, a többi a XIX. század első felében keletkezett. 1 ^ Szabolcsban a Károlyi és a vele rokon Haller család támogatásával a legjelentősebb újjáalapítás a nyírbátori, 1717-ben épülni kezdő minorita kolostor volt. Anyaegyház a már említett kettő mellett a XVIII. században még 12 alakult; a nyírbátori minorita templom és rendház egyben plébánia is volt. A katolikus egyház újjáépítésében az előbb említettek mellett még a gr. Forgách és Kállay család, a köznemesek közül pedig a Szögyény család buzgólkodott. A XIX. század folyamán a népesség szaporodása következtében még újabb 13 anyaegyház, ugyanannyi templom és néhány kápolna épül Szabolcs megyében. Az 1784-87 között kibővített 1735-ben keletkezett megyeleírás Szabolcs megye vallási és egyben etnikai jellegét is vázolja: „A parasztok majdnem mind kálvinisták ...A XVI. században támadtak jér fiak a keresztény tan megreformálására, s az ország beleegyezésével majdnem az egész táj azt a tant követte, amely doktor Kálvin János megreformálása, s amelyet kálvinista vallásnak, hivatalosan inkább hitvallásnak neveznek, de az másként magyar vallásnak szereti magát mondatni, mert a reformáció után az ország magyarsága majdnem kizárólag ezt fogadta el és az isteni szolgálatot is magyar nyelven végzi. Doktor Luther Márton tanait, a lutherizmus nevű vallást a németek és a szlávok követik. Magyarország e részein, ahol csak magyar nyelven beszél a nép, ezt ~ nem lehet találni. Itt sem volt egészen 1753-ig, míg Nyíregyházán meg nem telepedtek a szlovákok, és ők kezdték az Istent ilyen módon tisztelni. 112 Schematismus, 1932. 98.; SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 50. No. 166. 1749.; uo. VA. 1. 13. rsz. "3 Schematismus, 1932. 15., 28., 44.
