Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
A kastélyok és kúriák igen változatos képet mutatnak. Az ecsedi várbeli, kőből vagy téglából épült palota kétszintes, egy-egy szinten négy lakószobával, nagyúri birtokosára csak a díszterem, ebédlőterem és annak belső berendezése utal (bútorok, felszerelés, Báthori Gábor, Bethlen Gábor és Gusztáv Adolf képei stb.). A palota földszintjén voltak a katonák szállásai, az éléskamrák és a raktárak, alatta pince is. Külön fedél alatt állott a sütőház, a konyha és a lóistálló. A kastély mellett itt is megvan a csűrös és konyhakert. A vár őrsége és belső cselédsége 34 emberből állott. A Károlyiak olcsvai kastélyában a lakóépület szintén palota, s a palotában külön-külön az úr, az úrasszony, a kisasszonyok és a leányasszonyok háza (szobája), ezek mellett mindenütt kamra; a kápolna mellett a páter háza. Ennél már szerényebb a nyírbátori Rákóczi-udvarház és a fehérgyarmati kastély. Ez utóbbi ugyan emeletes, zsindelytetős épület, a fejedelemasszony ebédlője az emeleten ,,palotamódra díszes ". Emellett volt négy szoba és egy ablak nélküli kis kamra. A földszinten ugyanolyan beosztással, mint fent, ugyanannyi szoba (1688). A barabási kúria zsindelyes, földszintes kőépület volt, alatta pincével. A kúriában ebédlőpalota, hálóház két oldalkamrával, a szobákban zöldmázas kemencék voltak; az ablakok ólomkeretbe foglalva (1673). Bónis Ferenc beregsurányi kúriája ennél egyszerűbb, kőpincés, zsindelyes ház, melyben két, kályhás szoba, egy kamra, pitvar és istálló állott egy fedél alatt (1677). A barabási nemes háza „fából, szalmából fedve, két kályhás szoba, két kamra, pitvar és lóistálló" (1677). Lónyay Zsigmond daróci kúriája „faragott gerendákból építve, tizenöt oszlopon álló, kétszobás, cserépkályhákkal". Az adatok többsége szerint a szerény nemesi udvarház általában faépítmény, szalma- vagy nádtetővel, a házban kemencével jobb esetben külön kályhás szobával, oldalkamrával, faoszlopos tornáccal; tehát olyanféle lehetett, mint a XIX. századi jobb módú parasztház. A kőből épült kémény is ritka; a ház pusztulása után jobb esetben csak ez maradt meg. Az általunk oklevelesen ismert kúriák egyike sem maradt fenn. A XVI. század elején földszintesnek épült, de 1650-59 között emeletesre átépített vajai Vay-kastély, amelyet az északi sarkára ragasztott torony is megerősített, némi képet ad a megye vezető rétegének kényelmi és biztonsági igényéről. 95 95 KÁROLYI, 1882-1897. IV. 444-456.; MOL, U ETC. FASC. 9/40., 13/19., 14/6., 15/26., 38/43., 42/11., 44/55., 46/42., 79/6.; MOL, Lónyay cs. It. Ser. I. Fasc. 12. p. 548.; A vajai kastélyra: ÁGASHÁZY-KRÁMER, 1964.; A vagyon és értékek mentésére tanulságos tanúvallatás 1609-ből Kisvárdán: SZSZBML, IVA. 1. FASC. 27. No. 18. 1609.
