Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Vásárosnamény, elpusztult várkastély. Fametszet A török hódoltatást megakadályozni hivatott végvár-vonal egyik pillére: Tokaj, a király, és a másik: Nagyvárad, az erdélyi fejedelem kezén volt. Mindkettőben állandó zsoldos és gyalogos őrség volt. Szatmár vára az 1570-i egyezség után királyi vár maradt, de ez távol esett a hódoltságtól. A Tokaj és Szatmár közti rés lezárására 1571-ben kezdték Kalló várát királyi végvárként kiépíteni, a Kállay családtól elvett mezőváros helyén.

59 Az erősség tényleges kiépítése közel két évtizedig húzódott. Báthori András kelet-magyarországi királyi főkapitány már 1552-ben, közvetlen Gyula eleste után jelentette: Szatmár, Szabolcs, Középszolnok, Kraszna és Bihar megyék népe panaszkodik, hogy az ellenség tőszomszédságában minden védelem nélkül vannak.

60 Zay Ferenc felső-magyarországi kapitány szerint 1561-ben már János Zsigmond hívei kezdték meg Kalló várának felépítését.

6

1 A végleges kiépítés azonban csak 1572-74 között történt. A Kállay család kártalanításáért másfél évszázadon át folyt a huzavona. 1600-1603 között vissza 59 LUKINICH, 1918. 368. 60 BARABÁS, 1892. 491. 61 LUKINICH, 1918. 95.