Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

tetemes károkat, és emiatt állapították meg a résztvevők kártérítési kötelezettségét.^ XVI-XVII. század A megtelepüléstől eltelt fél évezred alatt ez a táj is szerves része a magyarság általános társadalmi fejlődésének. A XVI. század elejétől kezdve egészen 1711-ig olyan hatások érték, amelyek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális tekintetben csak erre a tájra jellemző, helyileg érzékelhető és máig nyomon követhető változásokat okoztak. A legerősebb hatás kétségtelenül az ország középső részének a török hatalom által való elfoglalása, ennek következtében a keleti országrész önállósulása és a két országfél küzdelme éppen az e terület feletti uralomért. A török hódoltság és az ellene való védekezés szüksége a bécsi békéig eltelt fél évszázad alatt kialakította a végvárak védővonalát. A védővonal előtt jóformán elnéptelenedett a táj, és erre az elpusztult tájra települtek széles sávban a védővonal előőrseiként a hajdúk. Társadalmi tekintetben is változott a késő középkori kép. A nagybirtoknak és a nagybirtokos főúri családoknak még mindig döntő a súlya a terület életére mind politikai, mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben, de a nagy birtokkomplexumok szétesőben vannak. Ugyanezzel párhuzamosan számban és társadalmi súlyban nő a köznemesség jelentősége, s e két évszázadban alakul ki a megyék igazgatási és igazságszolgáltatási szervezete úgy, hogy 1848-ig nagyjából változatlan is marad. A XVI. században végleg megszilárdult a megyeszervezet területi illetékessége, amely alól csak néhány nagybirtokos uradalma vonhatta ki magát, de ezt sem tehette a nemesi megye ellenkezése nélkül. A politikai hatások maradandó nyomokat hagytak a jobbágyság társadalmán is. A jobbágyság szempontjából fontos, a szabadköltözködést legalábbis elvben lehetővé tevő 1556:28 artikulus végrehajtását Szabolcs megye statútumai erősen illuzórikussá tették. Az örökös jobbágyok egy évszázaddal későbbi, aránylag nagy számát a kisebb birtokú nemességnek és az őket képviselő megyei hatóságnak a törvény végrehajtásában tanúsított ellenállása magyarázza. Szabolcs megye egy része a XVI. század végéig több ízben hódolni kényszerült a töröknek. A hadjáratok pusztításai következtében földönfutóvá tett nemesek és jobbágyok tömegeiből ötvöződött egybe a hajdúság hadakozó csoportja, amely a XVI. 55 BARTA - FEKETE NAGY, 1973. 176-180.