Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
NYÍREGYHÁZA
jobban lehetne érzékeltetni. 9 A nyíregyházi határ - az Alföld egyéb tanyarendszert! helyeitől eltérően - nem haldokló, pusztuló, elnéptelenedő tanyás táj, még csak nem is stagnáló, hanem külsejében, szerkezetében és funkciójában változást és fejlődést tükröző. Amint a bevezetésben érintettük, a Nyírség (Nyíregyháza kivételével) nem volt tanyás településű táj, de a jobbágyfelszabadítás utáni tőkés-polgári korszak fél évszázada alatt a nagybirtok kapitalista fejlődése átalakította az eredetileg kis- és középfalvas településű táj képét. Ez idő alatt alakultak ki és jöttek létre a nagybirtokra jellemző uradalmi majorok, nagy létszámú, állandóan falukereten kívül lakó népességgel, amelyet a statisztika régen is, ma is külterületi lakosságként tart számon. Az 1910-ben végrehajtott népszámlálás a földrajzi értelemben vett Nyírségen (tehát Szatmár megye mátészalkai járását is ideszámítva) 88 olyan községet talált, amelynek határában névvel is megnevezett uradalmi majorokban, külterületen 46 677 lélek élt. Legtöbb ilyen falu a nyírbogdányi és a kisvárdai járásban volt, de legtöbb külterületi népességet a nagykállói járás 8 községében írtak össze. Néhány falu határában az egykori szőlőskertek is benépesültek ekkor már (kótaji szőlők, Sóstóhegy, Borbánya). A statisztika nem adja meg a külterületi lakók foglalkozását, de az uradalmi majorok lakói túlnyomó többségükben cselédek, a telepek és a szőlőskertek pedig a mezőgazdasági szegénység lakótelepei voltak. Ezek életében a nagy változást az 1945. évi földosztás hozta. Az igaz, hogy a nagy uradalmak megszűntek, de a majoroknak csak kisebb része néptelenedett el, a legtöbbjük megmaradt, sőt lakóik száma meggyarapodott, mert az újonnan földhöz juttatottak az egykori majorok helyén - és anyagából - építette fel új lakóházát, ha nem is rendezett, de többé-kevésbé zárt, csoportos településformában. A fennálló helyzetet felismerve a kormányzat 1947-ben ezt az önkéntes folyamatot mederbe kívánta terelni és tervbe vette a szétszórt tanyatelepülések számára tanyaközpontok létrehozását, amellyel a faluszerű települések kialakulását kívánta telekjuttatásokkal elősegíteni. Az olyan helyeken pedig, ahol az egykori uradalmi majorok helyén nagyobb lélekszámú zárt települések kialakulása is megindult, az önálló község megalakulását szorgalmazta. io 9 1970-re vonatkozóan csak a megye összesített adatai jelentek meg. Vö. KSH, 1972. De ebből a külterületi lakott helyek jellege - mint az 1960. éviből - nem állapítható meg. •0 BELUSZKY, 1968. kivált 182., 184-186., 188. és 195. lapokon.
