Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A templomok nem mindenike volt kőépítmény. Demecserben 1333-ban kőegyház, de Kéken kőből és fából, Gemzsén pedig 1374-ben csak fából épült kápolna állott. Tiszaszalkán ugyanekkor már kőtemplom volt, de negyven évvel korábban itt is csupán fából ácsolt kápolnát említenek. A Mindenszentek patrocíniuma nem hagy kétséget, hogy a kőtemplom a fakápolnát váltotta fel.

28 A mai megye területén a XIV. században - a XV századból egyelőre nincs adatunk - hét monostorról és talán egy rendházról (Tarpa) tudunk. Ezek közül Cégény-, Csaholy- és Sárvármonostora kétségtelenül nemzetségi alapítás. Cégénymonostorát a Szente-Mágócs nemzetség, Sárvármonostorát a Gut-Keled nemzetség egyik ága alapította. Ez utóbbinak közös nemzetségi kegyhelye Adonymonostora volt (ma Nyíradony). E három monostor kétségtelenül XII. századi alapítás. Csaholymonostora a Csaholyi család alapítása, aligha lehet korábbi a XIII. század végénél. Ugyancsak az ő birtokukon állott Császlómonostor is, amelyről azonban tudjuk, hogy 1350-ben már romokban állott. Beszterecen a monostor patronátusságát a Hont-Pázmány nemzetség bírta, de nem bizonyos, hogy az ő alapításuk lett volna. Büd- és Szabolcsmonostorának fennállásáról sem szól sok adat. Büdöt 1322-25 között a Szente-Mágócs és Balog-Semjén nemzetségbeli birtokosok osztozkodásakor említik, de már 1349ben a falu puszta volt. Szabolcsmonostorát 1357-ben említi egy oklevél, s a faluban mellette még egy templom van. A monostor patrónája Szűz Mária, a templom patrónusa Szt. Mihály volt. Ez idő tájt a Szente-Mágócs nemzetségbeli Domokos és testvére volt a falu földesura, de nem bizonyos, hogy e nemzetség lett volna a két monostor alapítója. A tarpai állítólagos pálos rendházra csak szűkszavú adataink vannak.

29 28 ZICHY, 1871-1931.1. 413-416.; GYÖRFFY GY, 1963.1. 528.; KÁROLYI, 1882-1897. I. 346-347. 29 Beszterce monostora az Üdvözítő tiszteletére volt szentelve. A legelső adat 1290-1300 között bukkant fel róla, ekkor a Hont-Pázmány nemzetségé volt: HO, 1865-1891. VII. 315.; 1342-ben a kisebb nemesek közé tartozó Derzs fiai és unokái birtokában van: AO, 1878-1920. IV. 261.; Büdmonostorának negyed részét egy 1322-i osztozkodás alkalmából a Balog-Semjén nb. László kapta, három évvel később egy újabb osztásnál ismét említik, de 1349-ben Büdöt terra vacuának mondják: AO, 1878-1921. II. 49., 175.; uo. V. 266.; Császlómonostora patronátusságára nincs adat: MAKSAY, 19741. 122.; ZICHY, 1871-1931. IV. 640.; Cégénymonostora a Szente-Mágócs nb. Kölese comesé volt: SZENTPÉTERY - BORSA, 1923. 1943. 1961. 1/1. 133. reg.; Sárvármonostora a Gut-Keledek alapítása, Szt. Péter tiszteletére. 1241-ben a tatárok feldúlták, de patrónusai 1251-ben újból felépítették. A XIV. század első felében még állott, a nemzetség sárvármonostori ágából származó Várdai család rendelkezett felette, legalábbis egynegyed rész erejéig: KARÁCSONYI, 1900-1901. II. 56.; AO, 1878-1920. VI. 77.; ZICHY, 1871-1931. II. 319.; Csaholymonostora a Csaholyi család alapítása, a XVI. században még említik.; Szabolcsmonostorát a Szente-Mágocs nemzetség birtokának mondják 1357-ben. Az oklevél szerint hat kőoszlopon álló épület, fatoronnyal, Szűz Máriának szentelve. A faluban még állott egy templom Szt. Mihály patrociniuma alatt: KÁLLAY, 1943. 1207. reg.; A tarpai pálos rendházat állítólag Erzsébet királyné alapította, aki 1353-ban a falu földesasszonya volt. Lehoczky szerint a monostor romjai a XIX. században még látszottak: LEHOCZKY, 1881. II. 23.