Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

A templom belseje az utóbbi másfél évszázad alatt lényegében nem változott. 1810-ben a boltíveket - mivel hasadozni kezdtek - húzóvasakkal átkötötték, 1817-ben pedig a főhajó boltíveit a tetőgerendákhoz kötötték fel. Jónás István nagyváradi orgonakészítő által készített orgonáját 1863-ban állították fel. A templom tetejét 1802-ben újra zsindelyezték, 1828. szeptember 14-én a to­rony 17 öl magas tetejét a vihar a templom tetejére borította, s ennek a helyére a következő évben csupán 7 öl magas tetőt húztak a toronyra. 1857-ben a tűz­vész által a torony, a templom és két magtár fedele leégett a közelben levő egyik leányiskolával együtt. A templomot Smid János tokaji áccsal még az évben új­rafedették, de a torony ideiglenes tetejét csak 1862-ben állították helyre. Mintául az 1944-i bombázásnál megsemmisült debreceni ispotályi református templom tornyát vették. A kőműves munkát Szeitler Imre hajdúböszörményi mester, az ácsmunkát Nagy Sándor hajdúnánási ács végezte. 1885-ben a templom zsindely­fedelét bádoggal cserélték ki. 15 A templom mellett már a XVIII. század elején is állott egy - nyilván vályog­ból épült - iskola és lelkészi lakás. 1787-ben a prédikátor udvarában építették a ma is meglevő téglapincét. A téglát csak sárba rakták, de a falakat kívülről beva­kolták. Az egész pince építése 49 rft 37 krajcárba került. A ma is fennálló föld­szintes iskola épülete 1830-ban, a lelkészlakás pedig 1834-35-ben épült. E két épület ma is áll. Építőmesterük Ényi József kőműves volt. Az iskolaépületen mind kívül, mind belül számos változtatást végeztek, az ugyancsak földszintes lelkészlakás nyitott árkádos folyosójával, boltíves szobáival a szerényebb vidé­ki klasszicista építészet nem túl jelentős alkotása. 16 * * * A templom és az egyház - a református egyházakra általánosságban jellemző módon - művészeti vagy ipannüvészeti szempontból jelentős alkotásokkal nem dicsekedhetett. Ez volt a helyzet régebben is, ma is ugyanezt lehet elmondani a meglevő felszerelésről. Pedig mind a régibb, mind az újabb felszerelésről megle­hetős részletes feljegyzések és leltárak vannak. A fentebb említett két XVII. szá­zadi harang és az 1781-ben Lecherer János által öntött 5 mázsás harang az 1857-i tűzvész alkalmával megolvadt, helyettük 1859-ben Bochumból három acél harangot vásároltak. Ez a három harang ma is megvan. 17 A templom kegyszereit egy 1780-as években felvett leltár részletesen felso­rolja. Eszerint abban az időben az alábbi tárgyak voltak az egyház birtokában: „ Vagyon hét ón kanna; az első két ittzés, e van kivül reá irva »Isten tisztességére, 15 Egyh. prot. 1810. és 1819. 210.; SÖRÉS, 1887. 127-128., 146-147., 151., 153. 16 Egyh. prot. 1781. 202.; SÖRÉS. 1887. 133., 121., 148. 17 SÖRÉS, 1887. 121., 148.

Next

/
Oldalképek
Tartalom