Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

vették ki és azt tulajdon azon valóságában tették azon elébbeni helyére, ez előtt 13 esztendőkkel épített kőfal közzé, ugyan ajtófélnek. "

9 A szövegből következtetve a középkori alapfalakon újjáépült templom bejárata a nyugati végén volt, mert ez az említett ajtófél és évszám az 1743-ban épített falban volt elhelyezve, csak később került a mostani helyére. A torony építésére másfél évtized múlva, 1759-ben került sor. A templom fából készült harangtornya, amely az alapjának egyik oldalán 1,5 öl és 3 láb, a másikon 1 öl és 2 lábnyi, magassága pedig 4,5 ölnyi volt, a templom nyugati végén az északi sarka felől állott. Alapja terméskő és tégla volt, négy oszlopát gerendakötések erősítették meg. A négy sarok- és talpgerendát négy támasz kötötte össze. A felülvizsgáló bizottság egyes tagjai azt állították, hogy ez az építmény tulajdonképpen harangláb, tehát a torony építése nem engedhető meg. A megyei kiküldöttek azonban azon a véleményen voltak, hogy a harangláb legfeljebb három ölnyi magas, kétágú ágas, amelyen csak csengőt lehet elhelyezni. A szentmihályiak fatornya harangtorony, csak a faépítmény költséges volta miatt téglából kívánják megépíteni s ehhez joguk is van, mert 1621 óta vitathatatlanul szabad vallásgyakorlattal rendelkeznek és a templomépítést korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak rájuk. A torony alapjait 1760. július 14-én rakták le és a következő évben 7,5 ölnyi magas falát fel is húzták. Az építésről az egyházi jegyzőkönyv szűkszavú feljegyzése tájékoztat, s ebből arra lehetne következtetni, hogy a templomot is bővítették volna. így értelmezi ezt az adatot a falu és az egyház historikusa is, aki szerint a torony és a templomtest összeköttetésben állott egymással. Ez azonban csak abban az esetben képzelhető el, ha feltételezzük, hogy a torony - ami bizonyos a mai helyén állott és a torony s a templom közti, mintegy két ölnyi távolságot már ekkor beépítették volna. Mivel azonban semmi adatunk nincsen arra, hogy a torony helyét később változtatták és mivel egy későbbi felmérés szerint a templom hajójának hosszúsága még mindig 12 ölben van megadva, legfeljebb arra gondolhatunk, hogy a torony építésénél az elhelyezés tekintetében már gondoltak az esetleges bővítésre, ezért a torony bejáratának főtengelyét a hajó hossztengelyének vonalába építették és valamiféle ideiglenes összeköttetést létesítettek a torony és a még mindig középkori méretben álló templomtest között. io 9 Uo. Fasc. 57. No. 97. 1756.; Az említett Palczer Boldizsár debreceni kőműves mester azonos az 1720-26 között épült debreceni ref. kistemplom építőmesterével, akinek egyébként eléggé ismeretlen építőmesteri tevékenységére ez az eddig ismert második adat. 10 „Fels, királyasszonyunk Mária Teresia instantiára meg engette, hogy a templom augeáltassék és kőtorony mellé ex fundamento (alapján kezdve) építtessék, amelyek is az Ecclesia költségével elkészíttettek 1761. Eszt. A templomnak és toronynak épületeiről lehet bővebbet látni a helység protocollumában. "Tiszavasvári ref. egyház, Egyházi protocollum, 203.; SŐRÉs, 1887. 113. és 115.; A torony állapotára a vármegyei bizottság véleménye. SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 60. No. 115. 1759. Sajnos, a község jegyzőkönyve az idők folyamán elpusztult. Sőrés szerint a tornyot Fekete István, Veres István és Tóth András ácsok építették.