Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Amilyen kevéssé egységes hatást kelt a belső térkialakítás, éppen olyan ke­véssé egységes - az épület tekintélyes tömege ellenére - annak külső megjele­nése is. A templom ma az utca szintjétől mintegy 2,5 m magasra kiemelkedő, szemmel láthatóan szabályos alakú, mesterséges eredetűnek tekinthető emelke­désen áll. A tényleges főbejárathoz, az észak nyugati oldalon kétszeresen meg­tört fallal 4,80 méterre előreugró 9 méter széles porticushoz kívül lépcső vezet fel. Az előcsarnokból két oldalt egy-egy egykarú lépcső vezet a karzatra. A porti­cus enyhén hullámvonalas záródású homlokfalában a bejárati ajtó felett jellegte­len, faragott kőkeretü tábla van elhelyezve, a tábla felett körből kiinduló szalag­dísz. A táblán levő felirat: D. O. M. S. I IN HONOREM S. SANCTAE TRINI­TATIS / EX BENIGNO INDULTU / SUAE CAEO REGIAE ET APOSTOLI­CAE / MATTIS JOSEPHI II. I ECCLESIA REFORMATA SZ. MIHALYIENSIS / PROPRIIS SUMPTIBUS REAEDIFICAVIT A. P. C. N. MDCCCXXXVIII. (A mindenható Szent Úristen. A szentséges Szentháromság tiszteletére a szentséges császári, királyi és apostoli felségnek, II. Józsefnek jóindulatú engedelmével sa­ját költségén újjáépítette a szentmihályi református egyház, Krisztus születése után 1788-ban). Ez a felirat az újjáépítés befejezésének évét jelöli. A sokkal egyszerűbb kialakítású déli porticus bejáró kőkeretes ajtaja nyomott boltívű, a boltív záró kövébe bevésve: 17/88, ami ismét az újjáépítés évére utal. A templom délnyugati végén, a középvonaltól dél felé eltolt 6X6 méteres alap­rajzú zömök testű torony közepén jellegtelen bejárat nyílik a főhajó középvona­lának megfelelően. A tornyot a két külső sarkán vaskos, kettős tagozású téglapil­lérek támogatják. A déli fal nyugati végén a porticustól balra levő, a többitől erő­sen eltérő zömök pillér, a torony alatti karzat földszinti boltívének a főfalra gya­korolt nyomását egyenlíti ki. A déli fal keleti végén, a porticustól jobbra látható, a sarokpillérekkel azonos méretű és tagozású pillér a főhajó tetőboltozatát tartó ív alatti belső félpillért támogatja. A kb. 20 méter magas tornyot provinciális ba­rokk ízlésű sisak fedi. A toronybejárat két oldalán a lőrés alakú nyílások az ab­lakokat helyettesítik. A külső falsisakok különböző méretei miatt a köríves záró­dású, díszítés nélküli ablaknyílások méretei is eltérőek egymástól. Az épület tö­megének aránytalanságait a környező dús növényzet csupán enyhíti, de nem tün­teti el. A templomot szabálytalan négyszöget alkotó téglakerítés veszi körül. A kerí­tés ÉK-i és DK-i oldalán kb. két méter magas, romladozó, terméskővel vegye­sen rakott, helyben égetett téglából épült; a DK-i és DNy-i sarkán egy-egy 5 mé­ter átmérőjű, a külső oldalán kulcsos lőréssel ellátott, boltozott, zsindellyel fedett toronyszerű építmény áll. Ezeket a tornyokat a helybeliek „kásamáté" néven em­legetik, a kazamata elnevezés helyi változataként. Régebben a kőkerítés mind­két sarkán állott egy-egy ilyen saroktorony, összesen tehát négy, de ezeket az ÉNy-i és DNy-i kerítésrészekkel együtt lebontották. A lebontott kőkerítés helyén

Next

/
Oldalképek
Tartalom