Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Sertés Juh Kecske Kisvárda 346 587 64 Veresmart 290 Marok 55 Összesen 691 587 64 Az uradalomnak volt még Kisvárdán 13 saját igásökre, 9 borjas és 14 meddő tehene, 7 borjúja; Litkén 16 igásökre, 11 harmad- és negyedfű tulokja, 3 borjas és 1 meddő tehene. A várdai majorban 2 eke, 2 felszerelt igásszekér, Várdán és Litkén összesen 13 csépeletlen köles- és búzaasztag, s Várdán némi szerény ingóság: asztal, nyoszolya, ónkanna és tányér, „feredőkád", sütőteknő, káposztás-, boros- és korpáshordó, csákány, számszeríj s jelentékeny mennyiségű juh és ökör dögbőr. Mindezek igen szerény méretű majorsági gazdálkodásról tanúskodnak.2i A nagybirtokosok számára a király által adományozott várépítés szabadsága még inkább növelte a csekély számú megajándékozott család súlyát. A XIV—XV. században e tájon ellenség nem járt, a külső támadás elleni védelem nem indokolta a várépítést. Annál inkább a XIII-XIV. század fordulóján a több évtizeden át tartó feudális anarchia és a kisebb nemesek irányában a tartományúri hatalomra törő nagyurak fenyegetése. A királyi hatalomhoz hü nemzetségek éppen ezek ellen kapnak engedélyt birtokközpontjukban várépítésre. Elsőnek a Balog-Semjén nemzetség IV. Lászlótól nyert adománylevelet 1285-ben, hogy a Szamos mellett épülő váruk részére a Szamoson követ és meszet vámmentesen szállíthassanak. Ha meg is épült e vár, aligha lehetett több, mint a korabeli legtöbb erősség, tehát lakótorony; de ebben a formában sem nagy, mert alig hét év múlva, amikor IV. László gyilkosai elől Kállay István, Mihály és Pál Lengyelországba, illetve Ruthéniába menekültek, a Borsa nembeli Kopasz Jakab Kér, másként Panyola nevű birtokukon csak a romlott vár helyét foglalhatta el. A várról többé nem esik szó, a nemzetség három családja három évtized múlva megejtett osztozkodása alkalmával sem. Az 1930as években Sőregi János több éven át folytatott ásatás által nagyobb arányú faépítkezés nyomait tárta fel Panyolán, de a faszerkezetű földsánc rendeltetését nem sikerült egyértelműen tisztázni.

22 A Báthori család alapítójának, Berecknek unokái (János, Miklós, Lőrinc, Lőkös) 1334-ben azért nyertek I. Károlytól engedélyt várépítésre, mivel 21 Uo. XII. 344-364. 22 1286: CD, 1829-1844. V. 3. 280., 319-320.; 1292: uo. VI. 1. 219-221.; VII. 2. 170-172.; KARÁCSONYI, 1900-1901. I. 181-184.; SŐREGI, 1933.; SŐREGI, 1934. 2.3