Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
részét a hatalmas, sárból rakott szabad tűzhely felett magasodó sátorszerű, szabad kürtőjű kémény foglalta el; a kémény alját nevezték konyhának. A pitvarból kétfelé nyíló ajtó egyike a kisháznak nevezett közönséges használatú kisebb szobába vezetett, míg a másik a nagyháznak nevezett, vendéglátásra, ünnepi alkalmakra szolgáló tágasabb helyiségbe nyílt. A lakószobát a XIX. század elejéig a nyitott tűzhelyű kandalló fűtötte, a kandallót csak a múlt században váltotta fel a konyhából fűthető, sárból rakott zárt boglyakemence. A középnemes Kállay család 1813-ban épített kúriája az idézett leírásból ítélve alig terjedelmesebb, mint egy nagyobb telkű, módosabb jobbágy takaros parasztháza. Jellegzetes szabolcs-szatmári - és általában felső-tiszántúli alföldi parasztház alaprajza Jelrövidítések: ke: kemence, kh: kisháznak nevezett - többnyire földes padozatú - közönséges családi használatú szoba, ko: szabadtüzhelyes konyha, nh: nagyháznak nevezett, többhelyt régóta fapadlózatos (néhol újabban parkettás) ünnepi használatú, nagyobb szoba, ahol a befőtteket és a mutatósabb téli gyümölcsöt tartják a legszebb családi bútorokon kívül, pi: pitvar vagy pitar, a konyha belső előtere, to: tornác, a ház és közvetlen a pitvar bejáratának az eresz alatt hosszan húzódó, oszlopokkal megtámasztott, az udvar felé nyílt előtere A parasztház alaprajzi elrendezését - a nemesi életstílus igényeinek megfelelően alakítva - a két világháború között még nagy számban meglevő XVIII. századbeli nemesi kúriákon épségben látni lehetett. A módosítás és a bővítés csupán abból állott, hogy a szabad konyhájú, háromrészes házhoz hátul teljes hosszában még három helyiséget ragasztottak. Ebből kettő fűthető lakószobának számított, a harmadik, a szabad konyha mögött fűtetlen átjáróháznak szolgált, néha kamrának is. E kúriák csekély számú maradványát ma már a népi építészet emlékei közé soroljuk; és joggal, mert alaprajzi elrendezésük a paraszti építkezés sok száz éves hagyományaihoz igazodott.
