Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Ugyanúgy elesett a vármegyék adó-megajánlási és adószedési joga. Az általános teherviselés alapján kivetett adókat a királyi adóhivatalok hajtották be, a megyék jövedelme az azokból megállapított adóhányadból állott. A főispán jogkörének már kezdetben megállapított, de idővel bővülő kerete lehetetlenné tette a központi kormányzat rendeletei végrehajtásának elutasítását. A megyék egymás közötti érintkezése az átiratok küldésére szorítkozott, ezekben azonban az egységes tiltakozó állásfoglalást a főispán meg tudta akadályozni. Megmaradt a statútum alkotás joga, de ezek csak felsőbb hatósági jóváhagyás után léphettek életbe.'3 Szabolcs megyében ez alatt a három év alatt a kormányt képviselő főispán több ízben lemondással fenyegetőzve tudta a régi gondolatkörből fakadó határozatok meghozatalát megakadályozni. Ezek leginkább politikai jellegűek voltak, de Kossuth Lajos megyebizottmányi tagságát 1871-ig nem sikerült megsemmisíttetni.! 4 A harmadik, 1867-1871 között működött megyei bizottmány működésének legláthatóbb eredménye a tisztviselőket érintő rendszabályok meghozatala volt. Ez még sokat átvett a rendi közgyűlés által alkotott utolsó szervezeti szabályzatból.is Az 1871. LX1I. tc. megalkotásakor már a megyei igazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztása megtörtént. 1869-ben minden megyében megalakult a királyi törvényszék, a járásokban a járásbíróságok. A bírák ettől kezdve uralkodói kinevezés alapján nyerik megbízatásukat, elvileg a központi kormányzattól is. Az 1886 évi rendezésig a helyi igazgatással sincsenek jogilag szabályozott kapcsolatban. Az 1868-ban hozott népiskolai törvény bővítette a megyei igazgatás szakszerűségét, a népoktatás feletti felügyelet céljából létrehozta a megyei tanfelügyelőséget. Az 1871. XLII. tc. a megyei igazgatásnak csupán az alapkérdéseit rendezte. Lényege két pontban foglalható össze: 1. A vármegye a törvény korlátai között önkormányzati szervezet, amely az államigazgatás előírásait közvetítő, közérdekű ügyekben feliratokkal fordulhat a kormányhoz, vagy a képviselőházhoz. 2. Az önkormányzat testületi szerve a közgyűlés, elnöke a főispán, a központi végrehajtó hatalom képviselőjeként őrködik az államigazgatás érdekei felett. Ezek az alapelvek a megyei rendszer fennállásáig változatlanok maradtak. Fennállása második felében - az első világháború után - a szakigazgatás területi szervei számban is megszaporodtak és a központi kormányzat az autonómia körét is szűkebbre vette. Fel kell tennünk a kérdést, hogy a társadalom polgári 13 Uo. 115-118. 14 Uo. 230. 15 SZSZBML, IV. B 253. 3. k. 429. sz. 1868.