Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
igazgatás menetét biztosítsák, de a törvényszéket nem sikerült a megyei igazgatás keretébe beilleszteni. A megyei igazgatás költségei fedezésére visszaállították az adószedői tisztet. Az állami adókivetés és katonaállítás tekintetében a rendi országgyűlés hagyományát élesztették fel, kimondták, azt csak az országgyűlés szavazhatja meg. Más esetekben azonban nem utasították el a központi hatalom igénybevételét. Az úrbérrendezés miatt Ibrányban zavargás tört ki, emiatt katonai karhatalmat kértek, és az csak nyolc elégedetlenkedő lefogásával tudta elfojtani a mozgalmat.? Mindent egybevetve elmondható, hogy a tíz hónapig tartó alkotmányos korszak megyei önkormányzata és igazgatása még kevésbé állott népképviseleti alapon, mint az 1848/49-es, sőt sokat átvett a régi nemesi vármegye gondolkodásából. Csupán egyetlen irányban tett elhatározó és liberális jellegű lépést, amikor kimondotta, hogy a község reprezentánsa a bíró, az intézkedés és a felelősség őt illeti, a jegyző, a bíró és az elöljárók intézkedéseinek, a lakosok által kívánt írásbeli munkák teljesítője, ezért a község dolgában és nevében semmit nem tehet.8 Ez azonban csak az abszolút rendszer gyakorlata elleni intézkedés. IV. A 10 hónapi alkotmányos korszakot követő Schmerling provizórium csupán annyiban enyhített az abszolutista centralizáción, hogy a megyék - így Szabolcs megye is - a régi közigazgatási határaik között visszaállottak, de a rendfenntartást, a bíráskodást és az adószedést továbbra is a császári hivatalok intézték. Csupán a községtanácsoknak adott nagyobb hatáskört, a kinevezett polgármester mellett.9 A kiegyezés után megalakult központi kormányzatnak, a minisztériumnak első intézkedése a közigazgatás megszervezéséről 1867. február 7-én jelent meg. A városi igazgatással kevés baj volt, de a megyei közigazgatás rendezését az 1848-iki törvényhozás nyitva hagyta, az abszolutista korszak igazgatását pedig törvénytelennek jelentették. Az is kitűnt, hogy az 1848. XVI. tc. alapján sem lehet az új megyei önkormányzatot felépíteni, mert az akkori bizottmány tagjai közül már sokan nem voltak életben, vagy nagyon öregek leitek. 7 Uo. 223. 8 CSIZMADIA, 1976. 9 BALOGH, 1971. 225.
