Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

is gyakorolt túlsúlyát kodifikálta, anélkül azonban, hogy a népképviselet szélesebb érvényesülésének, a megyei önkormányzat demokratikusabbá válásának lehetőségét megadta volna.

59 59 A hivatkozott törvény alapján kidolgozott szervezési munkálatok 1871-ben nyomtatásban is megjelentek. Ezek szerint Szabolcs megye közgyűlésének 266 választott és ugyanannyi virilis tagja lett. Ez valamivel több, mint az első bizottmány, de kevesebb, mint az 1861-1871 között működő második és harmadik létszáma volt. Sokkal jellemzőbb azonban, ha összehasonlítjuk, hogy milyen széles volt a közgyűlési tagság társadalmi bázisa. Szerencsés véletlen folytán a megye 7 választó kerületéből 5-nek mind az 1848-i és 1870-i választók taglétszámát ismerjük. Eszerint volt választó 1843-ban 1871-ben Nádudvari kerület 1037 1731 Nagykállói kerület 2651 3250 Tiszalöki kerület 2597 2451 Kisvárdai kerület 1451 2764 Nyíregyházi kerület 1418 1605 Összesen 9154 11701 A választók száma 1848-1871 között tehát 22%-kal növekedett. Ez azonban csak a tényleges népesség szaporodásának felel meg, mert ugyanezen idő alatt a lakosság száma is - 25%-kal nőtt. A politikai jogok gyakorlásának köre tehát a polgári átalakulás közel negyed százada alatt egyáltalában nem bővült. Szabolcs megye központi választmányi iratai. 1848-i választási iratok; Szabolcs vármegye szervezési munkálatai. Nyíregyháza 1861. Uo. XV. 10. Szabályrend. gyűjteménye.