Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
végleges rendezésig, a törvény betűitől eltérően az 1861-ben megalakított bizottmány még élő tagjait ruházzák fel az 1848. XVI. tc.-ben biztosított jogokkal. Az 1861-i összetételben megalakult bizottmány legelső feladata lesz az általános tisztújítás megejtése. A tisztújítás súrlódásmentes lefolytatása érdekében a tájékoztató félreérthetetlenül megállapította a főispán jelölési jogát. Indokolásképpen meg is jegyezte, hogy a 48-i törvény e ponton hiányos, mert a jelölésnél a bizottmány és a főispán egyetértését kívánja meg, de nem intézkedik a követendő eljárásra, ha ez az egyetértés nem alakulna ki. A tájékoztató a bírói hivatalokrajelöltektől megfelelő jogtudományi jártasságot kíván, a telekkönyvvezetőt pedig nem is engedik újra választani, „mert a szolgálat ezen ága folyamatosságot és különös szakképzettséget igényel". Ez volt a kvalifikációs követelmény első jelentkezése. Az alaprendelkezéseket néhány hét múlva újabb magyarázó körrendelet is kiegészítette. Ebben a kormány a központi államigazgatás és a megyei önkormányzat közötti együttműködés alapelveit fejtette ki. A nemzet boldogulásának alapfeltétele a két fontos intézmény, a felelős kormány és a széles alapokra helyezett önkormányzat súrlódásmentes együttműködése. A passzív ellenálláshoz szokott közhangulat a központi kormány működését nem nézi bizalommal, a megyei önkormányzatban a központi hatalom ellensúlyát látja. A hatáskör elhatárolása azonban világos, „a hatósági érdek felett a hatóság (törvényhatóság), az országos érdek felett a kormány van hivatva elsősorban őrködni ". A kormány ígéri, hogy az autonómiák jogát tiszteletben tartja, a törvényhatóságtól viszont elvárja, hogy a nemzet összességét képviselő kormány erejét és tekintélyét növelje. A megyei önkormányzat kettős, igazgatási és igazságszolgáltatási feladata továbbra is megmarad. Az első sikeres működése a magánérdek, a barátság, a rokonság és a nemzeti elfogultság félretételével végrehajtott választás révén megalakult tisztikar, a másik a törvénykezésben jártas és szeplőtlen jellemű bírák által biztosítható. A tájékoztató figyelmeztette a törvényhatóságokat, hogy a közélet fokozott tevékenységet igényel a törvényhatóságoktól is. A megalakított új igazgatási szervezet célja „ a felelős kormányzati rendszernek az összhatósággali összeegyeztetése és ez által alkotmányos szabadságú állandó biztosítása.... A siker biztosítása a törvényhatósági bizottmányok és a tisztviselők kezei közé van letéve. " 45 A megyebizottmány megalakulását Szabolcsban egy előleges értekezlet előzte meg, amelyet az újonnan kinevezett br. Vécsey József főispán hívott össze. A jegyzőkönyv ezt is bizottmányi ülésnek mondja, de sem a jelenlevők nevét, sem 45 A képviselőház 1867. március 12-én tartott ülési jegyzőkönyve kivonata. A magyar minisztérium 1867. április 10-én kelt intézvénye. MRT, 1867. 31-34., 60-64.
