Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
minden héten szorgalmasan megvizsgálják. Külön fel kell jegyezniük a pásztorok nevét és a pásztoroknál bekövetkezett mindenféle változást. A statútumok végrehajtása a falusi bíráknak külön kötelessége legyen. A statútumokat a helység házánál ki kell függeszteni. A mészárosoknak megtiltották az éjszakai marhavágást, és elrendelték, hogy a vágásnál legalább egy esküdt jelen legyen. A statútumokat hasonló természetű intézkedések megtétele végett Bereg, Ung, Zemplén, Borsod, Heves, Bihar, Szatmár és Ugocsa megyéknek, Debrecennek, a Hajdú- és Jász-kun kerületnek is megküldötték. A következő években nagyjából hasonló intézkedéseket hozott a szomszédos Bihar vármegye is, amellyel az együttműködés amúgy is a legszorosabb volt. 22 Biharban a pásztorkodás hasonló természete és mértéke ugyanolyan rendészeti feladatokat vetett fel, mint Szabolcsban. 1790-ben Bihar vármegye átírt Szabolcsnak, „hogy kivált az érmelléki és sárréti processusaiban az Alföldről és a szomszéd vármegyékből telelés végett idehajtott marhák mellett levő pásztoroknak színe alatt rossz kóborló emberek és tolvajok, kivált a ligeteken felette megszaporodtak", ezért a járásbeli szolgabírák legalább minden héten kétszer járják végig a pusztákat és a passus nélkül kóborlókat fogdossák össze. Kérték, hogy Szabolcs megye is tegyen hasonló intézkedést. 23 A telelőpásztorok regulázására Szabolcs megye 1790 végén ki is dolgozott egy rendszabást, amely szerint minden telelés végett, vagy telelő marháját látni idegen helyről jövő pásztor, vagy gazda passussal rendekezzék, különben visszaküldik lakóhelyére. A szolgabírák az itt telelő jószágok pásztorait, gazdájuk nevével és jószágaik számával együtt írják össze, és az összeírást a községek elöljáróságaival közöljék. Ezek pedig kötelesek legyenek hetenként megvizsgálni, hogy a telelő szállásokon gyanús emberek és idegenek nem lappanganak-e. „Hasonló szemes czirkálódást tegyenek és tétessenek a szolgabírák urak a magunk megyénkbeli pusztákon, szállásokon és tanyákon levő barompásztorok és kint telelő cselédek körül is, hogy azok mellett is holmi kóborló és zsivány emberek meg ne vonhassák magokat. " 24 A szabályozást a megye 1791 februári közgyűlése elfogadta, és még ez év tavaszán az első alispán felvette a szomszéd megyékkel az érintkezést a gonosztevők közös üldözésére. 25 Ilyesféle közös akció főleg a Hortobágy melléki pusztákon már az előző évben is történt, mikor Debrecen jelentésére a város, Szabolcs és Borsod megye, s 22 HBML, IV. A. 2. Gestions-protokoll, 1788. márc. 29. 1199. sz. 23 SZSZBML, IVA. 1. Fasc. 5. No. 387. 1790.; Prot. 1. Fol. 333. No. 2439. 1790. 24 Uo. Fasc. 6. No. 106. 1791. A javaslat kidolgozói Szathmáry Király József alispán, Jármy Pál és Elek László táblabírák voltak. 25 Uo. Prot. 1. Fol. 348. No. 167., 171. 1 791.
