Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

György debreceni főbíró házában megfogalmazták a béke pontjait, és a követke­ző napon megtárgyalták Kassa átadásának feltételeit. 42 A fejedelem az eltávozása előtt tervezett gyűlést, a Szatmár megye rendéihez Sztrijból írott levelében április 27-re tűzte ki. A színhely Huszt lett volna. Káro­lyi ezt a levelet megküldte ugyan a megyének, de a gyűlés helyéül Nagykárolyt, napjául pedig április 20-át jelölte meg. Ezzel a meghívóval együtt közölte még az I. József által a békeszerződés alapjául veendő „végleges elhatározást" (fína­lis resolutio). A megyei közgyűlés a nagykárolyi gyűlésre küldendő követeknek Klobusitzky Györgyöt, Ajtai Mihályt, Bárczay Zsigmondot, Böszörményi Lászlót és Gyulaffy László alispánt választotta. 43 A követekkel pontokba szedett utasítás szerint közölték a feladatukat: „a me­gye közönségének a kívánsága a boldogulását a békességre, s megcsendesedésre célzó utaknak és módoknak elkövetése által" való előmozdítása (2. pont). A Pálffy által közölt finális resolutióban nincs szó a vallás ügyéről. A békepontok közé ezért beveendőnek tartják a protestánsok vallásszabadságának a bécsi béke (1606) rendelkezései szerinti megerősítését és e pontokat gyengítő későbbi (1647. V. és 1685. XXV.) törvénycikkekben említett korlátozások eltörlését (3. pont). Az amnesztia értelmében a megyebeli fő- és kisnemesek a hadirenddel egyenlő elbánás alá essenek (5. pont). Az amnesztiát ki kell terjeszteni a háború folyamán elhalt nemesek özvegyeire és árváira, valamint a fejedelem személyére is (5-6. pont). Végül a nemesi előjogokon esett sérelmek orvoslására haladékta­lanul országgyűlést kell összehívni. A küldötteknek kötelességévé tették, hogy a többi meghívottal egyetértésben törekedjenek a haza „annyi vihar által megté­pázott és a közjólétnek oly veszélyes szirtjei között hányódó hajóját jó széllel biz­tonságos kikötőbe kormányozni, hogy mind a megzavarodott lelkek egyezsége, mind penig mindenek óhajtására hazánk minap óhajtott csendessége és békéje a szövetkezett rendeknek, azok elöljáróinak nem csekély vigasztalásul visszaho­zandó legyen ", 44 Köztudomású, hogy a béke aláírása április 30-án megtörtént. A következő na­pon, a még fegyverben álló mintegy 11-12 ezer főnyi kuruc sereg a majtényi mezőn letette a fegyvert. A Kassán állomásozó 5000 főnyi őrség is feladta a vá­rost; Munkács őrsége (mintegy 4500 fő) még június 23-ig tartotta magát. Ennek ellenére egyesek már a fegyverletétel és a végleges feladás között szökéssel tá­vozva, a megyebeli nemességgel együtt letették a hűségesküt. 45 Szatmár megye jegyzőkönyve megőrizte a leteendő eskü szövegét. Ezt a me­gye rendéi előtt Csegöldön, május 13-án tartott közgyűlésen olvasták fel, előbb 42 LUKINICH, 1925. 83-84., 95., 98-99., 128.; MAKKAI - SZÁSZ, 1986. 136. 43 SZSZBML, IV. A. 501. Prot. 11. Fol. 203-205. 1711. ápr. 11. 44 Uo. 45 RÁKÓCZI, 1948. 253.

Next

/
Oldalképek
Tartalom