Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

Bevezető

Kutatásainak földrajzi határai kitolódtak, a nyíregyházi múzeum és levéltár anyagával pedig új forrásokat vehetett munkába. A Debrecenből Nyíregyházára ingázás napi fáradalmait a nyugodt és elmélyült munka lehetősége ellensúlyozta. 1964. augusztus 1-től a Nyíregyházi Állami Levéltár (1968-tól SzabolcsSzatmár Megyei Levéltár) igazgatói tisztére kapott megbízást. A levéltár élén töltött évtizednyi idő - személyétől sem függetlenül - jelentős korszaka az intézmény történetének. Széleskörű igazgatástörténeti ismeretek birtokában végezte az iratok begyűjtését és rendezését, színvonalas segédleteket, ismertetőket készített. Nevéhez fűződik a levéltár teljes anyagának rendszerezése és a szükséges nyilvántartások - így 1976-ban az első fondjegyzék - elkészítése. 1966-ban kandidátusi, majd 1985-ben a történettudományok doktora tudományos fokozatot szerzett, közben tanított a nyíregyházi főiskolán. 1975 áprilisában vonult nyugdíjba, de kapcsolata nem szakadt meg régi munkahelyével, mert 90 éves koráig átjárt Nyíregyházára. Folytatta kutatásait, latin nyelvű iratokat fordított és tapasztalatait megosztva segítette a közgyűjtemény munkáját. Az 1950-es évek végétől jelentek meg Szabolcs-Szatmár megyével és Nyíregyházával foglalkozó munkái, új színekkel gazdagítva publikációs palettáját. A néhány oldalas ismertetőktől a forrásközléseken át a tanulmányokig és önálló kötetekig terjed skálájuk. A fél évszázados szabolcsi-szatmár-beregi kötődés nyomán született írások száma meghaladja a hatvanatjelentős szeletét képezve Balogh István gazdag életművének. A kötet összeállítása során arra törekedtünk, hogy olvasmányos, érthető és tartalmas gyűjteményt jelentessünk meg, amely méltóképpen reprezentálja a szerző tudományos munkásságát. Az első tanulmány, Szabolcs-Szatmár megye XIV-XIX. századi története mintegy összegzése a megyéről szerzett ismereteinek és valamiképpen érinti az összes többi dolgozat tárgyát. A tematikusán rendezett dolgozatok közül nem maradhattak ki a pásztorok, hajdúk és kurucok megyében viselt dolgait taglaló írások. A kötetben helyet kaptak a népi építkezésről, a nyíregyházi tanyákról, a levéltárban Balogh István előtt kétszáz évvel működött Schemberger Ferenc regesztrátor iratrendezéséről szóló cikkek is. A gazdag forrásanyagra épülő, történeti szemlélettel és világos gondolatfuzéssel megírt tanulmányok hű lenyomatai megyénk és megyeszékhelyünk múltjának, ugyanakkor bizonyítják szerzőjük alaposságát és igényességét. Balogh István tisztessége, emberi tartása és felkészültsége a levéltárosok és a kívülállók számára is példamutató és tanulságos. Örömmel nyújtjuk át írásait az olvasóknak! Henzsel Ágota