Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
kapták - a gyűlésen nem jelentek meg. Dóczy András szerint ezért abba a gyanúba keveredtek, hogy rendelkezéseit, „kik ez darab földnek könnyebbségére confirmáltattak (erősítettek meg) nem akarják végrehajtani ".25 A gyűlés több pontban határozott a nyugalom helyreállításáról, a nyolcadik pont általánosságban csak csavargókról és útonállókról beszél, de világosan a hajdúkra utal a kitétel: „azok, kik eloszolni és leszállani nem akarnának". Az ilyeneket a megye fogassa el és lásson törvényt felettük.26 E gyűlés után - ha bizonyíthatóan nem is - de nyilvánvalóan Dóczy András szándéka alapján, mind Szabolcs, mind Szatmár megye tartalmában azonos, szövegében azonban némileg eltérő fogalmazású utasítással látta el az uralkodóhoz és a fejedelemhez küldött követeit. A királyhoz menő követnek adott utasítás elmondja, hogy a fejedelem hajdú hívei, a fentebb említett négy megyében, királyi területen, sorstársaikat fegyverrel kényszerítették és eskették a fejedelem hűségére. Az uralkodó tegyen meg mindent, hogy „az erőszakkal elvött hitnek kötése " alól mentse fel őket. A két várban az őrséget szaporítsa meg. Az ecsedi uradalomban nagy számban olyan ürügy alatt tanyázó hajdúkat, „ hogy ők oltalmazzák minden gonoszságtól", a fejedelemmel vitesse át Erdélybe. Mivel a hajdúk a négy megyéből „ néhány száz kapuig való jobbágyságot vittek ki erővel a nektek rendeltetett helyekre, úgy mint Szabolcsba és Szatmárba ", az uralkodó minden peres eljárás nélkül adassa vissza földesuraiknak. A kassai gyűlés (1607. március 23.) határozata szerint a hajdúk által okozott károkban vétkeseket, a fosztogatókat, a kártszenvedetteknek kellene a helyszínen nyomozni, „de a nemesség ... bátorságosan el nem mehet". Kérik az uralkodót, hogy az ilyen pert a hatalma alatt álló területen is lefolytathassák. Az ecsedi uradalom adókivetés tekintetéből kerüljön ismét a megye joghatósága alá. Hatásos intézkedést kértek a dúlok, fosztogatók, útonállók és a fejedelem hajdúi ellen, „akik őfelsége postáit ... lovuktól megfosztják és minden renden levőket megháborgatnak". Az uralkodó ezeket tárgyalja meg a fejedelem követeivel. A megye Báthorihoz is elküldötte a követeit. Mind a királyhoz, mind a fejedelemhez küldött követek a négy megye nevében beszéltek. Báthorit emlékeztették a második kassai egyezségre. A nemesek és a jobbágyok egyaránt félnek a 25 Uo. IV. A. 1. Fasc. 28. No. 10. Szatmár, 1610. okt. 8. Az irat hátán levő nov. 29-én kelt feljegyzés szerint a levél későn érkezett, de a követeket Szabolcs megye elküldi. A nyomozást Szatmár megyében végrehajtották. A közgyűlésen a négy megye küldöttei mellett jelen voltak Dóczy András főispán és a megye előkelőbb nemesei is. A határozat úgy szólt: „ akik az ország csendességét a kassai határozatok ellenére megzavarták, a lengyel tartományok pusztítására, ellenséges és rabló módon elindultak, elsőbben idéztessenek meg, ha a megidézés után értelmes magyarázatát nem tudják adni, azon módon proscribáltassanak (levelesíttessenek) és az ország törvénye szerint bűnhődjenek". Ennek a határozatnak alapján indult per a fentebb említett tyukodi nemes ellen. Vö. 22. jegyzet. 26 Uo. IV. A. 501. Prot. 1. Fol. 309. Csenger, 1616. okt. 13. Újból intézkedett a porták után kiállítandó lovasok felkészítéséről.
