Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

hajdúk a földesurak örökös jobbágyait maguk közé fogadják, és visszakövetelésüket erővel megakadályozzák.

18 Szatmárban a hajdúk tömegesen a fejedelem ecsedi uradalmához tartozó falvakban tanyáztak, de a kisebb nemesek falvaiba is befészkelték magukat. A földesurak engedelmével, vagy anélkül is éltek ott, néhány helyet meg erőszakkal foglaltak el, jobbágyszolgálatot nem teljesítettek. A felső-magyarországi főkapitány a fellázadt hajdúság „dühöngésének" megfékezésére 1609 áprilisában ismét elrendelte a nemesség felkelését. Akinek lova van, lovasként, a szegényebbek gyalogosként csatlakozzanak a megye által fogadott, zsoldos gyalogsághoz. Ezek havonként 2 forintot kaptak. A felkelés gyülekezőhelyéül Ököritót jelölték ki.

19 A nemesség panaszára a közgyűlés a megye nevében írjon a fejedelemnek, „ a hajdúknak nagy istentelenségek felől, kik miatt sem nemesség, sem jobbágyaink nem maradhatnak meg, kik ölnek, vernek, vagdalnak, kiket érkeznek és minden igaz portékájukat elhordják, barmaikat a mezőkről, minden hatalmat cselekszenek". Ha már a saját uradalmában felszabadította őket (a jobbágyi szolgálattól), tartsa saját jószágában, vagy küldje őket más lakóhelyre, Böszörménybe vagy máshová. „Mert valamíg vármegyénkben közöttünk laknak, sem nemességnek, sem jószágunknak nem leszen nyugalma. " Akik a birtokán maradnak, azokat vegye kapitányi és hadnagyi fenyíték alá. A dúlókat, fosztogatókat a kapitány büntesse meg. A hajdúk közé állott jobbágyokat írassa össze. Ombolyon a Csomaközy família üres telkeit a hajdúk erővel elfoglalták. Parancsolja meg, „erővel ne vennék el, ősöktől maradt jószágokat, telkeket" .

2

® Az igazság az, hogy sokszor a nemes birtokosok is részesek voltak a hajdúk erőszakosságaiban. 1608 őszén a Kállay család tagjai az országgyűlés határozatával visszakapott Kalló átvételére, vagy visszafoglalására - hír szerint - hajdúkat fogadtak volna fel. A nádor vizsgálatot rendelt el az ügyben, de a tanúk nem igazolták a vádat.

21 •8 Uo. IV. A. 501. Prot. 1. Fol. 272., 283. 1609. Jan. 5., ápr. 12. 19 Uo. Prot. 1. Fol. 279. 1609. ápr. 12. 20 Uo. Prot. 1. Fol. 265-266., 285. Kelet nélkül. A panasz keltezésére a böszörményi áttelepítésre való hivatkozás tájékoztat. (A kallói hajdúk Böszörménybe 1609 őszén települtek át.) E szerint a panasz 1609 májusa után keletkezhetett. A Csomaközy család egyik tagja, Péter ez időben a fejedelem ecsedi várának kapitánya volt, de úgy látszik, a hajdúk ezzel nem sokat törődtek. Vö. NYAKAS, 1984. 24-25. 21 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 28. No. 1., 2. 1610. máj. 1-5. Thurzó György nádor vizsgálatot rendelt el a család három tagja ellen, A május 5-én felvett vallatási jegyzőkönyv szerint Rácz Péter tanú vallotta, hogy a hajdúk lecsendesedése (1608 ősze) előtt a királyi biztosok, Dóczy András és Kelemen Mihály azért nem hajtották végre a város és a piac visszaadását, mert „még a hajdúság teljességgel le nem szállott, majd nagyobb háborúság következnék úgy belőle és az ország gyűlésére halasztottak". Három más tanú azt bizonygatta, arról, hogy „őkegyelmek őfelsége vitézi ellen hajdúkat, vagy valami hadakat fogadtak és tartottak volna a falujokban", nem tudnak semmit.