Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
SZUHAY MÁTYÁS
ró uraim által, hogy az vármegyében széllyel holmi bitang, kóborló paraszthadak támadtak volna, kik felőlem /mint értem/ hamisan azt kiáltsák, hogy én adtam szabadságot nekik minden tolvajlásra, nyüzásra s fosztásra s udvarházaknak felverésére, sőt, hogy száz forint bírság alatt vettetnek mindent az hadban" 272 Hogy a feltehetően semmi nélkül maradt jobbágyok rablása komolyabb méreteket öltött, kitűnik abból, hogy maga Wesselényi nádor fordul körlevéllel a „ Tiszán túl és innét lakozó parasztság''-hoz. „... nem tudatik, ti micsoda vakmerő, ostoba, goromba elmével avagy ki bíztatásábul viseltetvén, zászlót emelvén /ki nemhogy nektek parasztoknak volna szabados, sőt ... még az nagyméltóságú emberek közül is ez országban meg nem engedtetett/, fegyvert fogtatok, kire, ti tudjátok, és azalatt máris sok károkat és alkalmatlanságokat cselekedtetek s cselekesztek naponként. Nemes udvarházakat felvertek, nemes embert fenyegettek, és nem tudjuk, micsoda istentelenségeket cselekesztek, követtek... " Ezzel úgy látszik, a dolog ekkor lecsendesedett, de decemberben ismét ír emiatt a főkapitány. 273 Valójában egy csirájában lévő parasztlázadásról volt szó, ami kitűnik Kocsonyás Boldizsár már idézett leveléből, annak folytatásából, mely szerint nevében, ezzel hivatalos színt adva megmozdulásuknak, zászlót bontottak és katonát toboroztak már áprilistól. Eloszlásuk vagy szétverésük után a felelősségre vonást elkerülendő, - és itt kerül előtérbe ismét Kalló - a vezetőik beállnak Nagy Márton vagy Apagyi Mihály hadnagyok hadába." 74 Sennyey főkapitány későbbi gondjainak gyökerei ide nyúlnak vissza. Szabolcs vármegye a nádor parancsára 1660. július 20-án Tokajban „Isten áldásábul deponálták az juramentumot, (letették az esküt) s fejet hajtván őfelségének, gróf Homonnai György főgenerális uramnak", Perényi Imre és Vass Márton beregi alispán biztosok jelenlétében. 275 A német csapatok érkezését a sok határidő módosítás miatt nehezebb pontosan megállapítani. A fentebbi biztosok egy július 16-án Kassán kelt levelének utóirata a következőket parancsolja: „ Ujabb ordinanciánk (rendelkezés) érkezvén, ...ne várjon, hanem késedelem nélkül a szekeriket indítássá mindjárt meg s várja Tokajnál a Tisza parton, bizonyos kommisszáriusit is küldvén oda. " 276 Hálátlan dolog lenne most az időponttal kapcsolatosan számításokba bocsátkozni, különös tekintettel a nádor azon későbbi vallomására, hogy a vekturánál számítási hibát követett el. Amit biztos adattal lehet alátámasztani, hogy július 8-án a németek már Kálióban vannak, oda rendelt a nádor nekik élelmet. A bort vagy sört, „ hogy udvarházakat s kastélyokat ne verjenek fel, megszűkülvén a kételenség rá viszi őket ". 27? Wesselényi nádor, most, mint „őfelsége Magyarországban helytartója" levelei tanúsága szerint június 29. óta Tokajban 278 , majd augusztusban végig a Rakamazi Uo. Fasc. 78. No 88. 1660. Uo. Fasc. 78. No 87. 1660. Uo. Prot. 12. Fol. 139. Uo. Fasc. 78. No 22. 1660. Uo. Fasc. 78. No 13. 1660. Uo. Fasc. 78. No 8. 1660. BAZML, IV. A. 1. Fasc. 161. No 175. 1660.
