Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
NYÁRY ISTVÁN
NYÁRY ISTVÁN Felső-Magyarország egyik legtehetősebb főura, akinek pályafutása, mint Bethlen Gábor, „őfelsége Magyarország választott királya, a Római Szent Birodalom hercege, Erdély fejedelme kállai várának és őrségének a főkapitánya", Kallóban kezdődött, hogy II. Ferdinánd alatt a keleti országrész főkapitányi székében végződjék. Mindebben az a különös, hogy nem volt katonaember. Életének első, mondhatni református szakaszában, mint Bethlen tanácsosát még megemlítik, de a királypárti és katolikus főúr körül teljes a csend. Nemcsak a prédikátor krónikások hallgatnak el, hanem a történetírók is. A bedegi Nyáry család főúri vagyonát Nyáry Ferencnek, a schmalkaldeni, másképpen az őrgrófok háborúja hősének, Hont vármegye főispánjának köszönheti. A hatalmas vagyont oldalágon örökölte Nyáry Lőrinc, aki Szolnok elvesztésével kapcsolatosan vonult be a magyar történelembe. Fia, Nyáry Pál, akivel Egerben csaknem megismétlődött az apja sorsa, mikor 1596-ban Bessenyei Györgyék megkötözve vitték a szultán táborába. Nyáry Pálnak azonban a mezőkeresztesi csatában sikerült megszöknie, s azt a Nagy Balázst, aki lovat adott neki, később Kisvárdán a vár porkolábjának tette meg. Mezőkeresztes után két évvel Rödern Menyhérttel hősiesen megvédte Nagyvárad várát. 1600. pünkösdjén már mint Várad főkapitánya vette el feleségül Kisvárdán az özvegy Várday Katát, s attól kezdve ez a vár lett az otthona. Itt született Krisztina lányuk is, aki „Én, bedegi-Nyáry Krisztina lőttem ez világra 1604 esztendőben 31 octobris Kisvárda várában" szavakkal kezdte el írni az Esterházyak Kis könyvét. 15j Előbb Thurzó Imréné, majd Esterházy Miklós nádor felesége. Nyáry István, Miklós testvérével együtt Nyáry Pál első házasságából született, anyja enyingi Török Zsuzsanna volt, Török Ferenc lánya. Ezen kívül alig tudunk valamit gyermek- és ifjúkoráról, még születése éve is ismeretlen. Tudjuk, hogy 161 l-ben részt vett Forgách Zsigmond Báthory Gábor ellen indított és félresikerült hadjáratában, s húga, Nyáry Krisztina eljegyzésekor 1618-ban, a „fabulás mennyegző" alkalmával ő ment Tokajba Thurzó Imre elé, hogy Királyhelmecre kísérje. Bethlen 1619. évi támadása előtt a fiatal főúr azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy „felverte", magyarán kirabolta a leleszi konventet, mint ahogy ezt korábban Bebek Ferenc, Perényi Gábor is megtette. (Később három kállai kapitány talál majd itt a templomban nyughelyet.) Nyáry Istvánnak eme „hőstette" nem hiányzik történelmünk lapjairól, hiányzik viszont az, hogy Várday Kata ez idő tájt a Kisvárdán élő másik részbirtokost, Szakolyi Erzsébetet és kisgyermekét férje, a katolikus Melith Péter távollétében erőszakkal kiűzte a várból. Igen valószínű, hogy nem Bethlen keze volt a dologban. Szekeret is Nyáry István adat alájuk, hogy Jánkra, Szatmárba, a vár legtávolabbi birtokára mehessenek. Talán fel lehetne vetni, hogy mindez azért történt, mert évekkel azelőtt még Nyáry Pál Szakolyi Erzsébetet, akit Báthory Annával és Nyáry Krisztinával együtt ők neveltek, István fiának Szilágyi, 1888.209-224.
