Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

Kolozsvár egykori főkapitányának szóhasználatában magyarok a bujdosók, a ki­rályságbeliek, akár magyar, horvát vagy német, nemes egyszerűséggel csak német. Különös, hogy Debrecen megszállásának terve először egy erdélyi politikusban ve­tődött fel. Több nevezetes életpálya keresztezte Böszörménynél egymást. Bánffyt levele megírása után két hét múlva már fogva tartják, s egy hónapra rá kivégzik. Állítólagos németessége, s főleg mások gyűlölködése miatt. Wesselényi Pál, az új fővezér, aki ekkor húszéves sincs, bemutatkozása kudarcba fulladt. A győztes Johann Schmidt, Ehrenfeld bárója vértes ezredesről viszont alig tudunk valamit. A szabolcsi részek generálisa lehetett, Wesselényi Pál szerint „ beszerményi generá­lis ", Barkóczy István méltó fegyvertársa. Az 1675. év azzal kezdődött, hogy a vármegyék kassai gyűlésén, a jegyzőkönyv szavaival élve, Szabolcs kérte a generalátust, hogy a rebellisek ellen védelemül rendeljen egyrészt nagyobb számú lovasságot és gyalogságot, másrészt Kisvárda várát jobban erősítse meg a bodrogközi talpasok miatt. Spankau január 26-i levelé­ben enged a kérésnek, de egyúttal ő is kéri a vármegyét: „Szabolcs ne neheztelje, hogy ő szent császári felségének ezeken a tiszántúli részeken ténylegesen itt tartóz­kodó egész katonaságának, úgy a személyeknek, mint a lovaknak a jövőben rendel­jenek elfogadható áron a katonák pénzéért elégséges élelmet. " Hozzáteszi még: „A katonák, akik ténylegesen ott vannak, a szükséges dolgok miatt szüntelen panasz­kodnak. " 458 Ehhez hozzá tehetnénk azt is, hogy a megyének még az előző évekből, 1673-től kezdve voltak adóhátralékai. Ilyen körülmények közt várhatóan a taksás helyekre ismét adót vetnek ki. Ez al­kalommal Nyíregyháza, mint magán hajdú telepítésű helység, Dobbal és Szent­mihállyal a legmagasabb, 25 köböl tétellel szerepel, éspedig kihangsúlyozva, hogy nem kállai köbölben, hanem kassaiban számolva. Azonkívül a hajdúk 12 forintot fizettek. 459 Az év májusában Kalló várában olyan valaki tűnik fel s intézkedik, mint kommendáns, aki egyébként máshonnan jól ismert; a fiatal, ambiciózus nápolyi gróf, Antonio Caraffa. Spankau parancsára hivatkozva írja a vármegyének: megparancsolta, hogy a várra, a börtönökre és az erőd külső részére vagy közön­ségesen a palánk helyreállítására a legnagyobb gondja legyen. " Emiatt felvette Barkóczy főispánnal a kapcsolatot, aki azt parancsolta, várjanak, amíg a fű kinő, és a barmok erőre kapnak. így hát ennek értelmében kéri a szállítandó fákat. 460 A rebellisek ebben az évben viszonylag keveset hallattak magukról. Április 1­jén Apafi Telekit nevezi ki, Wesselényire való tekintet nélkül a bujdosók fővezér­évé. Teleki értesülése szerint májusban: „Három felé való csatájokat, írják, szeren­csés volt az atyafiaknak". Ugyanebben a levélben azt is közli, hogy „az magyar atyafiaknak valóban ajánlják a császár részéről a gráciát" 46 ' Megerősíti a hírt Perényi Gábor is, mikor az elrablóitól megváltva magátjúliusban kéri a kővári ka­pitányt: „Ez pártos atyafiakat maga méltóságos, szép elméjével hozza vissza SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 93. No 54. 1675. Uo. Fasc. 93. No 34. 1675 Uo. Fasc. 83. No 46. 1675. Teleki, 1905-1926. 7. k. 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom