Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

Sztropkón, a lengyel határ alatt tartózkodott, egyre-másra küldte riasztó értesüléseit. „... az hírek, az tatárnak is errefelé nyomakodását igen sűrűn hozzák, ... Szándéka az, hogy Kalló felé nyomuljon az Tiszára". Majd csatolja Sennyey levelét, melyben már az áll, hogy Debrecennél táboroznak.

304 Három nappal később augusztus 17-i kelettel Sztropkóról újabb levél jön, a tatárok a szolnoki hídnak tartanak, tehát - véli a kassai vicefőkapitány - a Hegyalját fogják megrabolni,

305 vagy, ahogy tíz nap múlva írja, Kassát.

306 Ezek a jóslatok nem váltak ugyan be, de bizonyos következményei voltak. Elsősorban inszurrekciók egész Felső-Magyarországra nézve. A részvétel mérsékelt eredménnyel járt, a Tiszán inneni megyék távol maradtak, mondván, nekik az otthonukat kell megvédeniük. Egy másik különösnek látszó jelenség az volt, hogy a veszély hírére Szabolcsból a tatárok elöl sokan Debrecenbe menekültek. Wesselényi nádor július 7-i levelében ezek ellen élesen kikel. „Esek értésünkre, hogy az mostani hírekre nézvén, sokan az nemeség és az vitézlő rend közül is onnét az kegyelmetek vármegyéjéből Debrecenben költöznek ... Kegyelmetek publikálja mindenütt, kiki maradjon maga vármegyéjében s annyival inkább erdélyi pártra ne menjen ... egyébaránt valaki a' tevő lészen, szintén úgy búcsúzzékjószágitól, mintha soha Magyarországban és az őfelsége diciójában (fennhatósága alatt), akárki légyen az, jószága nem lett volna. "

3fí? A passzus legérdekesebb része, hogy ezek szerint maguk a kallói katonák is az erdélyi fejedelemséghez tartozó, és ezért biztonságosabb helynek tartott Debrecenbe vitték családjukat. Tették annál is inkább, mert maga a nádor szólította fel őket. Különös csak az, hogy ez az utóbbi levél csak egy nappal íródott később, érdemileg azonban nem sok a jelentősége. Alighogy átvonultak Szabolcs déli részén a tatárok, Gacsályból, Szatmár vármegyétől újabb riasztó hírek jönnek. Köcsük pasa Várad alatt „hirdeti, hogy Székelyhíd alá mégyen, de az pogánynak sohase cselekedete nem oda kontinuálja (köti) szándékát, azhová hirdeti ... igen félünk, hogy célozván Székelyhidat, nem azt, hanem ez darab Szamosközt, ki még neki meg nem hódolt, akarná amannak pretexusa (ürügye) alatt elrablani, az vizek is fölöttébb való apadásokkal alkalmatosságot engedvén az ebnek reá". És egyben Szabolcs segítségét is kéri.

308 Apafi Mihály hadainak az átvonulása már nem okozott komoly gondot. Cob ezredes szerint hódoltató levelet írt az itteni vármegyéknek, egyúttal elrendelte, terjesztőit el kell fogni.

309 Wesselényi nádor hevesen reagált Apafi levelére. Murány várából október 31én keltezi szenvedélyes képekben bővelkedő, gyilkos erejű pamfletjét, a kor publicisztikájának remekét. „ ... mint azkik felül szokták mondani, - írja - maga mezítelen jár s másnak gazdagságot jövendöl, keresztín hitire asszekurálja (biztosítja) kegyelmeteket őkegyelme, bátran mehet, jöhet s küldhet őkegyelme által az Uo. Fasc. 81. No 32. 1663. Uo. Fasc. 81. No 36. 1663. Uo. Fasc. 81. No 27. 1663 Uo. Fasc. 81. No 110. 1663. Uo. Fasc. 81. No 112. 1663. Uo. Fasc. 81. No 107. 1663.