Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

késedelem nélkül ne diffikultálja (kifogásolja), hogy így én is ha fogyatkozás találtatik az építésében lenni, magamra őnagyságoknál nehézséget ne vegyek"."*

2 Mikor Szabolcs és Szatmárba már a császári katonák bevonultak, két század jutott Kalló várába, s volt bizonyos magyar őrség is kinevezett főkapitánnyal az élén, de csak ezután került sor arra, hogy a vármegye „fejet hajtson őfelsége előtt, a vár azonban romos ". 1660. július 11-én újabb levél megy a főkapitánytól a vármegyéhez, amikor a szerdár már közeledik Váradhoz: „ ... a dolognak eddig való késedelme is nem kevés kárával vagyon az városbelieknek, mostan azért német generális uram őnagysága [a francia Louis Rattuit de Souches] itt Kallónál lévén táborban, újabban megparancsolta, hogy nagyságtokat s kegyelmeteket az gratuitus labornak prestálása (ingyen munka teljesítése) felöl megtalálnám s nagyságtok s kegyelmetek értésére adnám, hogyha az gratuitus labor nem prestálódnék egyátaljában, az várban rendeltetett németek, azkiket hol találnak, kompellálják (kényszerítsék) az várnak építésére. Ezmellett mivel az vár puszta, német generális uram őnagysága abban feles németeket rendelt resideálni (szállásolni), kik itt fognak lakni, de mivel nagyságtokat s kegyelmeteket palatínus (nádor) uram őnagysága is megtalálta, hogy gazdálkodással legyen nagy ságtok s kegyelmetek az német tábornak, ... vagy 600 köböl lisztet rendeltetne számokra és ide Kallóban mentül hamarébb szállítaná be, elégséges sót s vágómarhát is rendelvén melléje, ... mert ha valamely felé a németség kiesik, és ők kezdenek eleséget keresni s pallérkodni, félő, hogy nagyságtoknak, kegyelmeteknek is súlyosabban ne esnék, egyébiránt az én disciplinám (fennhatóság) alá fogja generális uram őnagysága az németeket adni, kik itt fognak maradni, én pedig látván nagyságtok s kegyelmetek ily veszedelmes állapotban forgó hazánk szükségét s jóakaratját, ... ha nagyságtok és kegyelmetek semmi provízióval (gondoskodás) nem akar lenni, én kételen vagyok az németeket kibocsátani és az végházat éléssel muniálni (erősíteni), tudván azt, kitül Isten oltalmazzon, ha valami obszesszója (ostroma) lenne az várnak, éhhel benne nem halhatunk „283 Wesselényi nádor Várad ostroma alatt részben Rakamazról, részben Tokajból aggódva figyelte Kalló állapotát is. Július 23-án megérdemelt szemrehányással illeti a vármegyét: „Azmely gratuitus labort prestált (ingyen munkát teljesített) kegyelmetek Kallóhoz, csak mintha nem is lett volna, meg sem érzette a véghely segítségét, hun mentek az munkások, hun nem, ...az ellenség penig pitvarunkban, rettegve gondolhatunk felöle, ha mire kelne az dolog, mint állhatna ember derék erő ellen ... Közben Várad augusztus 27-én török kézbe került, Szabolcs vármegye déli falvaitól, Sáptól, Földestől mintegy 40 km-re. Decemberben a kallói főkapitányt a téllel járó gondok nyomják, s ugyanakkor értesülünk a magyar lovasok érkezéséről is. Részlet a december 13-i leveléből: mivelhogy Kallóban száz magyar lovast rendeltének, nem lévén pedig semminemű X2 Uo. Fasc. 78. No 18. 1660. 283 Uo. Fasc. 78. No 17. 1660. 284 Uo. Fasc. 78. No 16. 1660.