Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

NYÁRY BERNÁT

NYÁRY BERNÁT A Szolnokról ismert Nyáry István szabolcsi főispánnak, kassai főkapitánynak is tá­volabbi rokona. Felesége, Lónyay Kata révén Lónyay András volt kallói főkapitány és Lónyay Zsigmond beregi főispán sógora. Szereplése is majd mindig Lónyay Zsigmonddal együtt olvasható. A hadjárat folyamán a fejedelem, I. Rákóczi György maga mellett tartotta, s ottlétét nem katonai, hanem diplomáciai téren ka­matoztatta. Lónyay Zsigmonddal együtt volt delegálva a nagyszombati, lednicei s más tárgyalásokra is. Főispánnak Rákóczi György nevezte ki, Szabolcs vármegye majd 1647. szeptember 4-én iktatja csak be a főispáni székbe, Forgách Zsigmond halála után. Rákóczi Bethlen Gáborhoz hasonlóan egy kézben egyesítette a két legfőbb vár­megyei hatalmat: a főispánságot és a főkapitányságot. Ennek a központosításnak nagyon pozitív eredményei lehettek volna, de a fejedelem akkor, mikor egy tiszte­letreméltó, reprezentatív, de karakter nélküli öregúrra bízott egyszerre két ilyen fontos tisztet, lényegében a saját fejedelmi hatalmát öregbítette. Nyáry Bernát any­nyira nincs jelen a vármegyei iratokban, hogy majdnem kételkedni lehetne még a létezésében is. Nem szerepel Kallóban, s vagy kétszer említik nevét restauráció al­kalmával. Azt se tudni, mikor halt meg. Hogy Kalló várában nem végzett semmit, különös, mert lett volna dolga. Kemény János 1644. december 21-én kelt levelében számol be a fejedelemnek a Kalló véghe­lyen látottakról: ,,... ez a hely - írja- igen rossz állapottal vagyon, az várban rab feles; sokszor négy s öt drabont vagyon benne; az fizetetlenség miatt azki volt is, kibúcsuzott. Nagyságod kijövetelétől fogva két hópénznél többet nem adtak; harma­dikat adtak egy hó búzát, melyet még Barkóczy ittlétében rendeltek volt. Szükséges volna provideálni (gondoskodni) felőle, mert az szorgos időn nehéz gyalogot találni. Magának is az öreg embernek, Babay Istvánnak személy pénzbeli fizetését, elhiszem nem nagyságod parancsolatjából, de elég, ha elfogták; nagyságod arról is méltóztas­sék parancsolni kegyelmesen. Az udvarbírónál proven tus (jövedelem) nincsen; talán nem ártana Tasnádról borokat ide adatni, készpénzen kelne el és jó áron is, mert az Szilágyságon bő az bor, az korcsomának rossz keleti vagyon " 2I9 A kép siralmas, de jellemző Rákóczi fukarságára, a távollevő, falusiakon élős­ködő katonákra is. Babay vicekapitány és provizor fia, János nem nélkülöztek, mert voltak birtokaik. Nyáry Bernát főkapitánysága alatt, ha ugyan Rákóczi takarékosságból nem hagyta később betöltetlenül ezt a tisztet, csak a vicekapitányok nevével találko­zunk. Csató Péter, Babay István, aki széttépte a vármegye jobbágykikérő levelét és Jármy Andrásra riadót doboltatott, és Kiss István, akit még a 60-as években is Kallóban találni. A vármegyének ebben az időszakban mint főispánra is szüksége lett volna Nyáry Bernátra. A következő mintegy tucatnyi év alatt se volt a vármegyének nyu­galma. Míg tartott a háború, sőt még meg se kezdődött, Rákóczi már követeléseket 219 Kemény, 1959.

Next

/
Oldalképek
Tartalom