Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

MELITH PÉTER

MELITH PÉTER Elődjének, osgyáni Bakos Istvánnak véletlen történt halála következtében került a kallói főkapitányi posztra, s mint két elődje, ő is csak átmenetileg állt a vár élén. A vármegyei iratok főkapitányként csak egyetlen egy ízben említik, eléggé talányos körülmények között. 190 1633. május 6-án tiltakozik a vármegyén. „... minthogy a Tiszán innen fekvő négy vármegye kapitányságát viseli, mely neki havonta 100 fo­rint fizetést jövedelmez, két hónap eltelt s neki legkevésbé sem fizettek. " - Eszerint március elején, még Haller György életében nevezhették ki Szatmár élére. A Ti­szán innen való részek főkapitányi tisztét Szatmár főkapitánya látta el, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg megyék tartoztak hozzá. - A továbbiakban azzal folytatja, hogy az alispán fizetett ugyan valamennyit, de azt akkor odaadta Bay István szol­gabírónak, s mikor később kérte tőle a pénzét, az megtagadta. Mondanivalóját fe­nyegetően zárja, ha erővel elveszi tőle, „nehogy úgy látsszék, hogy valami erősza­kot alkalmazott". 191 Ez volt május elején, kallói utódát, Barkóczy Lászlót június 5-én állították he­lyébe, vagyis mindössze néhány hónapig volt Káli óban, hogy Haller György utó­daként Szatmár várának élére álljon. Bármilyen futólagosan is parancsnokolt Melith Péter Kálióban, Szabolcs vár­megyének oly jelentős történelmi személyisége volt, aki helyet kér a megye elkép­zelt Panteonjában. A Horvátországból a török elől a Felső-Tisza vidékére menekült család 1600 körül már három megyében is jelentős birtokokkal rendelkezett. Melith Pál szatmá­ri főkapitánynak Csapy Krisztinától született három fia közül György a szatmári birtokokat, Péter a Szabolcs vármegyeiket örökölte. Abból kiindulva, hogy István fia 1607-ben 7 éves volt, kevéssel 1580 előtt szü­lethetett. György bátyjával együtt Szatmáron és Csengerben, a katonák közt nőttek fol. A humanista műveltségű Prépostváry Bálint meg is rója az apjukat, hogy hajdú módra tanította a fiait enni és beszélni. Melith Péter Szabolcs ugyancsak humanista műveltségű alispánjának, Szakolyi (Zokoly) Miklósnak és Telegdy Katának a lá­nyát, Erzsébetet vette feleségül, s vele a kisvárdai várban is hozzájutott egy rész­hez. 161 l-ben bátyjával részt vett Forgách Zsigmond nádor balszerencsés hadjára­tában. Különböző kisebb-nagyobb perei közül egy figyelmet érdemel. 1612-ben Lónyay Andrással „nem engedi, hogy az alispánok az ő birtokaikra gonosztevők keresésére kimenjenek, de készek a panaszokra igazságot szolgáltatni.''''* 2 1619-ben két komolyabb pere is van, az egyik bizonyos Csapy-javakért. Lefo­lyását nincs mód adatok híján követni, de évek múltán Nyáry István, mint felkért döntőbíró nekik ítéli Eszenyt, Radot. így tudta aztán Melith Péter Eszenyben visz­szaadni a pálos kolostort, melyet Csapy Farkas várkastéllyá alakított és 1638-ban Radon 4 fő részére minorita kolostort alapítani. Várday Katával való nézetkülönb­190 SZSZBML, IV. A. 1. Prot. 10. Fol. 199. 191 Uo.Prot. 10. Fol. 200. 192 Uo. Prot. 9. Fol. 191.

Next

/
Oldalképek
Tartalom