Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
LÓNYAY ANDRÁS
az váras - vagy falubeliek sub poena centum florenorum (100 forint büntetés terhe alatt) feltámadni és megfogni afféle latrokat."* 25 Nincsenek adataink, milyen méretű volt ekkor Szabolcsban a bűnözés elterjedése, és hogy milyen sikerrel végezte a kallói kapitány megbízatását. Erdélyben a helyzet hasonló volt. Bethlen Gábor érthető egzisztenciális okokból érzékenyebben reagált, mikor pontosan egy hónappal később, 1619. június 17-én így írt sógorának, Rhédey Ferenc váradi főkapitánynak: ,^4z török birodalomban járó csavargók mely igen nagyon megsokasodtanak ... Petneházy István leveléből kegyelmed megláthatja. Az Istenért kérem kegyelmedet, ...ne szenvedje el azoknak az latroknak, hanem ... kapdostassa meg és vitesse be ... elhigyje kegyelmed, több az lator az mi birodalmunkból, kik alájárnak, az máspártiaknál ... ha meg nem foghatja őket, országostól veszünk el az árulók miatt." A vallási szenvedélyek lángjai ebben az évben már magasra csaptak. Különösen Zemplénben, Szabolcsban, nemhiába ölelte körül Debrecent, ekkor már alig volt katolikus, így Lónyay András csekély ellenreformációs ténykedése szinte hatástalan maradt. 1619. február 15-én a közgyűlésen Székely Tamás tiltakozott, hogy bátyja, Székely György az ő Pilisen fekvő részjószágukat eladta Lónyay Andrásnak, (kinek ügyvédje az a baktai Tatay Ferenc volt, kinek apja ecsedi Báthory Istvánt titkárként szolgálta, s ki Baktán a ma is meglévő harangot öntetté). A jegyzőkönyvben legérdekesebb rész azonban a pilisi beiktatás rövid leírása, mikor „az egész vármegye színe előtt... Lónyay Andrásnak vallotta volna és adta volna Pilisen való jószágát Székely György, olyan becsületes főnépek előtt, mint Pernyeszy Gábor uram, római császár urunk őfelségének ecsedi kapitánya és hadnagya, Vitkay Mihály uram, Hagymássy György uram, Pernyeszy György uram, többen és sokan, őfelsége kállai és ecsedi vitézi előtt... ő, úgymint Székely György nagy erős hit alatt Lónyay Andrásnak adta volna, azért, mivelhogy Székely György adománya hittel lőtt ez felül megnevezett személyek előtt, inti Lónyay András uram, hogy hitinek megfeleljen és az jószágból kimenjen, és azmely papot bírái emberével együtt oda fog küldeni, cedáljon (fogadja el)". 126 Bethlen első hadjárata Bethlen hadjáratának útvonala a régi erdélyi utat követte: Nagyvárad, Bihar, Debrecen, Böszörmény, Bashalom, de a Vaskapunál nem Tokajnak tartott, hanem a dombok tövében a Cseh halom mellett egyenest Balsára ment. A Tisza partján még elidőzött, míg a sereg átkelt a folyón és felfogadott 3000 embert, köztük talán a szabolcsi szabad hajdúkat is. Bethlen így a kallói várat elkerülte, de még Debrecenbe érkezése előtt felszólította Lónyay Andrást Kallóban, s az apósát is Ecseden a várak átadására. Debrecenből írta: „Ha az kállai kapitány tovább akar velünk veszekedni, holnap alá kényszeríttetem menni, hátra nem hagyhatom, mivel sok latorságot és kárt tehetne utánunk jövőkben-menőkben, jóllehet jó reménységünk vagyon felőle. Szatmár és Ecsed felől is jó reménységünk vagyon, reménylem negyed SZSZBML, IV. A. 1. Prot. 9. Fol. 345. Uo, 333.