Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

LÓNYAY ANDRÁS

idejében értesítette Thurzó nádort, aki egy kiváló vitézt küldött segítségül. „Értvén annak a helynek a fogyatkozását és oltalmazásra való szükségét, ez végre bocsátottuk oda Bosnyák Tamás uramot őkegyelmét, hogy ott kegyelmetekkel együtt vigyázzon és oltalmazza azt a helyet" - írja a nádor 1611. szeptember 11-i levelében.

107 A segítségre szükség is volt. Hídvégi Mikó Ferenc szerint Nagy András hajdúgenerális Forgách hadjárata közben visszapártolt Báthory Gáborhoz, az ostromlott „Szebenbe beszökék

>

\ s ezzel a fejedelem sorsa kedvező fordulatot vett. A hajdúk egy része, mely már megtöltőzött zsákmánnyal, visszatért, de visszatért Nagy András is 6000 hajdújával és október 20-án „Kallót megszállotta, varasát tőből kiégette" Emlékezzünk rá, a hajdúk már négy évvel előbbi lázadásaik idején is szerették volna megkaparintani a kallói várat akár erőszakkal, akár tárgyalás útján. Elfoglalni azonban nem tudták. Bosnyák Tamás és Forgách Miklós a helyőrséggel s pár száz emberével hősiesen védekezett, amíg Thurzó György ismét segítséget nem küldött. Széchy Tamás, Széchy György apja, a „murányi Vénusz" nagyapja, október végén felmentette Kalló várát. Senki sem öntötte világosabban szavakba Kalló várának ez idő tájt betöltött szerepét, mint Esterházy Miklós nádor, mikor egy jelentésében azt írta: „Kallónak mind Erdélyre, mind az törökre és az hajdúságra nézve is nagy vigyázásban kell lennie, sőt annak a Tiszán túl való földnek és hajdúságnak zabolája."*

08 A Forgách szerencsétlen hadjáratát követő két évben Lónyay Andrást az otthoni dolgok kötik le. Mindjárt 1612-ben egy olyan perbe keveredik, melynek végét meg sem éri. Kérchy István a vármegye törvényszéke elé idézteti, mert Kércsen és Kemecsén anyjának, Kemecsey Katalinnak, és apjának, Kérchy Miklósnak a javait és nemesi udvarházát hatalmasul elfoglalta.

109 Ugyanekkor egy magyi részbirtok miatt is pereli az említett Kérchy István, Bessenyey Mihály és Csomaközy András. Mindegyik veszedelmes ellenfél, református erdélypártiak, Csomaközynek szabad hajdúkból egy csapata is volt. A magyi pernek egy tiltó mondata szembetűnik: „se erdejét, se mezejét az ő magyi jószágoknak ne került esse, ne őriztesse."

1

*

0 Világos, hogy a kallói kapitánynak volt embere, hogy vigyázzák a birtokot. Ugyanis Lónyay András válasza mindkét panaszos felé azonos volt: Javait bárkivel szemben meg fogja védeni". Ennyi adatból, természetes, az ügyre vonatkozóan semmit nem következtethetünk, az első per mégis a jegyzőkönyv által megörökített megyei perek közül az egyik legrészletesebb és legérdekesebb.

1

" Annak a bizonyos kemecsei kúriának hatalmasul való elfoglalása még 1610-ben történt Szent Mihály napja körül, aki pedig végrehajtotta, Kövér Lőrinc udvarbíró jobbágy felesége, a becsületes Zólyom Borbála asszony. Az ügy, ha lassan is, de haladt a maga kényelmes vármegyei útján tovább, de egyre több részlet bogozódik ki. A következő évben a vármegye felszólítatta Lónyay Andrást a Kérchy" István kemecsei javainak a visszaadására. Tatay Ferenc, a baktai Tatay István prókátor fia 107 Károlyi, 1882-1897. 4. k. 4. 108 Pettkó, 1884. 82. 109 SZSZBML, IV. A. 1. Elenchus r.j. 4. Fol. 308. 110 Uo. Prot. 9. Fol. 193. 111 Uo. Fol. 208-tól több alkalommal.