Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
RÁKÓCZI LAJOS
Bocskay az év végén meghalt. A gyászmenettel Rákóczi Lajos is lekísérte a halottat Gyulafehérvárra, részt vett a temetésen s egyúttal unokatestvére fejedelemmé választásán. 84 Ez alatt február 22-én Kálióban megjelent a császári biztos, Dóczy András, a rendek részéről Kellemessy Mihály és Bornemissza Miklós, hogy a bécsi béke értelmében Tokaj után Kalló várának az őrségét is feleskessék, s Rudolf nevében a várat átvegyék. Fekete János vicekapitány a kapitánya távollétében nehezen hagyta meggyőzni magát, és másnap „kapitányjok híre nélkül" kötelezvény ellenében adták meg a várat. Fölösleges óvatosság volt, visszatérve Rákóczi Lajos is felesküdött. De az ilyen helyzetben szokásos hópénzfizetés elmaradt, ami annál súlyosabb volt, mert az utolsó hónapokban Bocskay se fizetett. A hajdúk többsége különben sem akart békét, hozzászoktak a könnyű veszteséggel járó hadviseléshez, a fosztogató életmódhoz, a jobbágyok feletti uraskodáshoz. Másrészt az a 9254 hajdú, aki Bocskaytól kapott adományt, nem is tudott letelepedni, mert a december elejei beiktatásoknál - Hadház kivételével - a kallói vicekapitány, Fekete János és a Kállayak ellentmondtak. Ugyanakkor nem volt kevésbé merev az országgyűlés sem. Makacsul követelte a hajdúknak régi földesuraikhoz való visszatérését, másrészt a nemeseknek megtiltotta hajdúk tartását. A törvényt azonban Pozsonyban hozták, a nehézségek pedig a Felső-Tiszánál voltak Szabolcsban. A hajdúk Nagy Andrást megválasztották főkapitányuknak, s novemberben kitört az úgynevezett hajdúlázadás. Rákóczi Lajos távollétében, ki ekkor kapott báróságot, megpróbálták Kallóban a várat elfoglalni. „Környül fogtak, hol ostromlottak, hol kérették őfelsége végházát tőlünk, hogy nekik adjuk, déltől fogva éjfélig voltak rajtunk, most is itt kör nyulunk vadnak újabban reánk akarnak jönni" - írja Fekete János vicekapitány, Agárdy János és Vetéssy Mihály hadnagyok 1607. november 3-án Forgách Zsigmond királyi megbízottnak Kassára. 85 A hajdúhadak aztán Kallóról, miután a vidéket felélték, Szikszó környékére vonultak rabolva, fosztogatva s egymást gyilkolva. 86 A tárgyalások végén Homonnai Drugeth Bálint felső-magyarországi főkapitány 1608 áprilisában hitlevelet bocsátott ki, melynek egy érdekes pontja, hogy a kallói kapitányságot Némethy Gergely, a Bocskay harcaiból jól ismert vezér kapta volna meg. Ugyanakkor azonban Homonnai 100 embert küldött Kalló megerősítésére, „mert az várhoz semmi közök sincs az hajdú vitézeknek"* 1 . Rákóczi Lajos a gyalogos csapat elé ment, a hajdúk elfogták. Báthory Gábor 1608. április 26-án kelt levelében Illésházynak a következőképpen számol be erről az eseményről. 88 „Az Tiszántúl való uraim arra rendelt emberei Kalló városát, az mi megnevezett commissariusink és azok a hajdúk kezekben resignálván (visszaadván), azonközben Rákóczi Lajos, ki szintén akkor otthon nem volt, találkozik hazafele jőni, melyet az hajdúk megértvén az vicegenerálissal, Elek Jánossal, böcsületnek okáért kimentek eleiben és egy ideig békességgel mentek. Az kocsija Rákóczinak beérkezvén, kit elöl Benda, 1982.69. Komáromy, 1900.427. Uo. 437. Benda, 1982. 74. Marczali, 1878. 880-881.
