Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

RÁKÓCZI LAJOS

RÁKÓCZI LAJOS Rákóczi Zsigmond egri főkapitány, számos győztes csata hőse, Bocskay után erdé­lyi fejedelem, kinek sírkőládája a szerencsi református templomban látható, és aki harmadik házasságában Csapy Kristóf özvegyét, Telegdy Borát vette feleségül, fel­sővadászi Rákóczi Lajosnak első fokú unokatestvére volt. Apja, Rákóczi György a hírhedt oligarcha, Bebek György alatt hadnagykodott, s 1567-ben Felsővadász várkastélyát védte hősiesen. Rákóczi Lajos a halotti zászlaja felirata szerint 68 1572-ben született, mostohaanyja katolikusnak nevelte. Szatmár várában Básta alatt szolgált, de hosszú volt az út, s tele kitérőkkel, míg Kallóba el­jutott. Mikor Mihály vajda 1600-ban kettős veresége után földönfutóként Nagyvá­radon, Tokajon, Kassán át Rudolf császárhoz menekült, magyarországi hívei közül különösen Rákóczi Lajos és Sennyey Miklós segítették. 69 Visszatértében pedig má­sokkal együtt segítettek neki a Prágában kapott pénzzel Szabolcsban is, míg a vár­megye le nem állította, hajdúkat toborozni, akik Goroszlónál nagyban hozzájárul­tak a győzelemhez Báthory Zsigmond csapataival szemben. Básta túlságosan jól ismerte Mihály vajdát ahhoz, hogy ne bízzon benne. Önké­nyeskedéseiért, mintha Erdély az övé volna, mikor már tilalmait megszegve fel­gyújtotta pl. Tordát, Enyedet, Gyulafehérvárt, katonái kirabolták a gyulafehérvári székesegyházat, nem kímélve Hunyadi János sírját sem, Básta augusztus 19-én rö­viden végzett vele, vallonjaival megölette. Rákóczi Lajos, mint Mihály egyik alvezére, azon az estén a vajda sátrában idő­zött. Szamosközy jegyzetei szerint Mihály érezte, hogy Básta tervel valamit ellene, és bánta, hogy Rákóczi a hajdúit elküldte Fogarasba feleségéért és gyerekeiért. 70 istvánffy arról is tájékoztat, hogy Rákóczi Lajos a vajda védelmére kelt, „De míg más életét meg akarta menteni, a magáét majdnem elvesztette." Négy sebet kapott, a legveszedelmesebbet a tarkójára. „Gyászos véget is ért volna, ha a sebészek kezei elmenő lelkét vissza nem tartják" J [ Mikor 1603-ban Székely Mózes szétvert serege a Vaskapun keresztül menekült családjaikkal Karánsebesre a törökhöz, a Kenyérmezőn táborozó Básta Rákóczi Lajost indította a menekülők üldözésére. A köszvénytől súlyosan gyötört Borbély György nem tudta megakadályozni a pánikot, Rákóczi hajdúi egyforma kegyetlen­séggel mészárolták a menekülőket, férfiakat, nőket, gyerekeket. Szamosközynek legkeserűbb lapjai azok, melyeken a magyarországi hajdúk Vaskapun viselt dolgait írta le. 72 Maga Rákóczi is annyira megelégelte a dolgot, hogy a következő év elején le is mondott. Még ugyanabban az 1604. esztendőben Rákóczi Lajos az elzászi Duval de Dampierre-rel, aki majd hadvezérként 1620-ban Pozsonynál fog elesni, a Maros­völgy bejáratát őrző, sok ostromot megélt Lippa várának a kapitányai. „Békében és Nagy Iván, 1857-1865. 9. k. 599. Szádeczky, 1893. 230. Szamosközy, 1876-1880.4. k. 147. Istvánffy, 1758.467. Szamosközy, 1981.452-459.

Next

/
Oldalképek
Tartalom