Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

RÁKÓCZI LAJOS

RÁKÓCZI LAJOS Rákóczi Zsigmond egri főkapitány, számos győztes csata hőse, Bocskay után erdélyi fejedelem, kinek sírkőládája a szerencsi református templomban látható, és aki harmadik házasságában Csapy Kristóf özvegyét, Telegdy Borát vette feleségül, felsővadászi Rákóczi Lajosnak első fokú unokatestvére volt. Apja, Rákóczi György a hírhedt oligarcha, Bebek György alatt hadnagykodott, s 1567-ben Felsővadász várkastélyát védte hősiesen. Rákóczi Lajos a halotti zászlaja felirata szerint

68 1572-ben született, mostohaanyja katolikusnak nevelte. Szatmár várában Básta alatt szolgált, de hosszú volt az út, s tele kitérőkkel, míg Kallóba eljutott. Mikor Mihály vajda 1600-ban kettős veresége után földönfutóként Nagyváradon, Tokajon, Kassán át Rudolf császárhoz menekült, magyarországi hívei közül különösen Rákóczi Lajos és Sennyey Miklós segítették.

69 Visszatértében pedig másokkal együtt segítettek neki a Prágában kapott pénzzel Szabolcsban is, míg a vármegye le nem állította, hajdúkat toborozni, akik Goroszlónál nagyban hozzájárultak a győzelemhez Báthory Zsigmond csapataival szemben. Básta túlságosan jól ismerte Mihály vajdát ahhoz, hogy ne bízzon benne. Önkényeskedéseiért, mintha Erdély az övé volna, mikor már tilalmait megszegve felgyújtotta pl. Tordát, Enyedet, Gyulafehérvárt, katonái kirabolták a gyulafehérvári székesegyházat, nem kímélve Hunyadi János sírját sem, Básta augusztus 19-én röviden végzett vele, vallonjaival megölette. Rákóczi Lajos, mint Mihály egyik alvezére, azon az estén a vajda sátrában időzött. Szamosközy jegyzetei szerint Mihály érezte, hogy Básta tervel valamit ellene, és bánta, hogy Rákóczi a hajdúit elküldte Fogarasba feleségéért és gyerekeiért.

70 istvánffy arról is tájékoztat, hogy Rákóczi Lajos a vajda védelmére kelt, „De míg más életét meg akarta menteni, a magáét majdnem elvesztette." Négy sebet kapott, a legveszedelmesebbet a tarkójára. „Gyászos véget is ért volna, ha a sebészek kezei elmenő lelkét vissza nem tartják" J

[ Mikor 1603-ban Székely Mózes szétvert serege a Vaskapun keresztül menekült családjaikkal Karánsebesre a törökhöz, a Kenyérmezőn táborozó Básta Rákóczi Lajost indította a menekülők üldözésére. A köszvénytől súlyosan gyötört Borbély György nem tudta megakadályozni a pánikot, Rákóczi hajdúi egyforma kegyetlenséggel mészárolták a menekülőket, férfiakat, nőket, gyerekeket. Szamosközynek legkeserűbb lapjai azok, melyeken a magyarországi hajdúk Vaskapun viselt dolgait írta le.

72 Maga Rákóczi is annyira megelégelte a dolgot, hogy a következő év elején le is mondott. Még ugyanabban az 1604. esztendőben Rákóczi Lajos az elzászi Duval de Dampierre-rel, aki majd hadvezérként 1620-ban Pozsonynál fog elesni, a Marosvölgy bejáratát őrző, sok ostromot megélt Lippa várának a kapitányai. „Békében és Nagy Iván, 1857-1865. 9. k. 599. Szádeczky, 1893. 230. Szamosközy, 1876-1880.4. k. 147. Istvánffy, 1758.467. Szamosközy, 1981.452-459.