Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

KAPY ANDRÁS

KAPY ANDRÁS Szamosközy azt írja a Töredékekben, hogy Prépostváryt Csapy Kristóf követte a kallói kapitányságban.

25 Ez az állítás azonban csak általánosságban igaz, mivel Kapy András és Serényi Mihály még Csapy Kristóf előtt itt kapitánykodtak. A Szabolcs vármegyei iratokban Kapy András csak egy alkalommal szerepel, a Prothocollumok IV. kötetében, ahol annyi áll róla, hogy őfelsége Újkállóban lévő várának és őrségének kapitányaként beiktatták.

26 Ennek a Kisvárdán tartott közgyűlésnek az időpontja Laetare vasárnap utáni szombat, vagyis Kapy András az év márciusának elején léphetett tisztébe. Ez azt is jelenti, hogy Prépostváry Bálint már el volt foglalva a Bekes Gáspár számára való toborozással. Ebben a seregben a Felső-Tisza vidékének legjobb katonái vettek részt, Kapy András úgy látszik, idegen volta miatt került Kallóba. Sáros vármegye alispánjának és Sulyok Katának volt a fia, névadó váruk elragadó fekvésű romja Eperjestől nem messze északkeletre őrzi a Bártfára vezető út bejáratát. Szabolcsban a családnak nem volt birtoka, csak Szatmárban. Kerecsényi László alatt 1566-ban Gyulát védte mint lovashadnagy, s Bethlen Farkassal azok közé tartozott, akik ellenezték a megadást.

27 Kallói működése Báthory Miklósnak a már említett, rosszul datált leveléből ismeretes, mely szerint az 1575-ben Ecsedhez rendelt két járás jobbágyait törvénytelenül és erőszakkal a kallói vár megerősítésére vette igénybe. Ez igaz is volt, csakhogy a Kallóhoz rendelt ún. Ingyen munkákat Beregből és Ungból jövő jobbágyoknak kellett volna ellátniuk, ami teljesen irreális követelmény volt. Ezt nyilván látta Kapy is, amikor ujjat húzott az országbíró főispánnal. Nem is volt sokáig maradása Kallóban. 1581-ben Sulyok Istvánnal Csenger határában Prépostváryt orvul megtámadták, de eredménytelenül. Erdélybe távozott, hasonló nevű fia Kolozs vármegye főispánja lett, Erdélyben nagy szerepet játszott. Az ő unokája az a híres-hírhedt Kapy György, akiről Cserey Mihály mesél. Szamosközy, 1876-1880. l.k. 147. SZSZBML, IV. A. 1. Elenchus nom. 1. Fol. 87.; Prot. 4. Fol. 182. Böjti Veres, 1980. 37.