Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
A KALLÓI VÁR KOMMENDÁNSAI
vagy elhajtott ökröket is és marhájokat is az Tiszán túl való némely mészárosok, mintha törvény nem is volna tilalmáról, szabadjában megveszik. " 48? Ellenlépésként Schmidt generális megtiltotta a Tiszán át a gabonakereskedést, amit a vármegye így fogalmaz: „... az kállai Schmidt generális uram őnagysága egyéb oppressziói (ellenséges tettei) között, hogy az mi nyomorgattatásinkban valamit elhadni ne láttatnék, interdikálta (megtiltotta) búzát és gabonát az Tiszán által vinni". 488 Bereg vármegye ezután a kisarit kivéve lezárt minden révet, megírván Szabolcsnak, hogy „ ... végeztük, hogy ezen mi vármegyénk határiban mindenütt az Tiszán, Kisaron kívül az hajók ne járjanak, kit erős büntetés alatt meg is tiltottunk. Mivel pedig minden gonosz nagyságtok s kegyelmetek vármegyéjéből származik mireánk, arra nézve kérjük ... az Tiszán való általjárást Kisaron kívül interdikáltassa" 489 Minthogy Kisar Szatmár vármegyéhez tartozott, Bereggel megszűnt a közvetlen átkelés. Az 1677. év azzal kezdődött, hogy Schmidt generális az átállt Jaksó katonáinak Apagyot és a környező falvakat adta téli szállásul, míg Kende Mártont s hadát a Szamos mentén helyezte el. 490 Azonban mindkettőt seregüknek csak körülbelül a fele követte, amit onnan lehet tudni, hogy Apafi február 7-én úgy intézkedik, hogy Kende Márton megfogyott hadát Majos Ferenc kapta, mivel azelőtt is abban szolgált; másrészt Jaksó ezredét Szőcs János kapta, ki a sajátját Torma Mihálynak, Ecsed egykori kapitányának adta, mely azelőtt is az övé volt. Január 18-án Schmidt már a Kallóba került „redeált rebellisek (visszatért lázadók)" lovai számára is intézkedik. 491 A januárban végzett kivizsgálás szerint az egyéb őrségek katonái mellett számos kallói katona nevét is megismerhetjük. Lórántházán kállai Nagy György emberei „ igen sokakat megvertek, taglottak, ruhájokat az faluban is rólok szemlátomást lefosztották". Ofehértón „malmokat felverik, azok közül való egyik az kállai Rácz Tamás ... minden házból egy-egy sodort elvittek". Sényőn a nemrég visszaállt Kis Ferencet említik, ugyanő Kérsemjénben egy puskát és 8 forintot is elvitt. Szabó Istvánt, Nagy Györgyöt az ibronyiak és kállósemjéniek nevezik meg. Elég sokszor szerepel a fátenseknél (vallomást tevőknél) Botos és Madarász János - aki még ez évben megöli Szuhay Mátyást- „aki rebellis módjára cselekszik" Apagyon, Baktán, Petneházán. Ismert kallói nevek Gombos István, Borbély András, Baba Samu, az egykori vicekapitány unokája és Kopasz Marci. Utóbbi kettő „az templomra is reá menvén, hatalmasul magoknak elegendő abrakot, valamíg kedvek tartotta, kihoztak" 492 Természetesen szerepelnek a panaszok közt a szamosszegiek, ibrányiak, ecsediek, kisvárdaiak, böszörményiek kihágásai is. Az esetek közül az Ofehértón történtek érdemelnek némi figyelmet, mikor is bizonyos mérsékletnek, méltányosságnak a jeleit lehet észrevenni. 487 Uo. Fasc. 95. No 36. 1677. 488 Uo. 489 Uo. Fasc. 95. No 34. 1677. 490 Uo. Fasc. 95. No 49. 1677. 491 Uo. Fasc. 96. No 22. 1677. 492 Uo. Fasc. 95. No 90. és 93. 1677.
