Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

Mikor Apafi október 29-én megtudta, hogy a bujdosók fővezérükké választották Wesselényi Pált, - először, de nem utoljára - a fejedelem nagy haragra gerjedt: „ha isméi gázolni indulnak, se ami kegyelmességünkhöz ne bízzanak, se a törökéhez, mert ott bizony nyaka szakad dolgoknak mentest. "

44/ Valószínűleg a vármegye jegyzőjének a hibájából erre az évre vonatkozóan a szabolcsi levéltár szinte semmi segítséget nem nyújt. Egy 18. századi átirat megemlíti Sennyey Ferenc főkapitány nevét, kinek ezekben a mozgalmas években lett volna alkalma, hogy hallasson magáról. A várral kapcsolatosan is kevés az adat, holott legalább három ostromot elszenvedett az előző évben. Egyetlen irat, egy Cobbal való megegyezés szerinti utasítás, hogy a vármegye szolgáltassa a vár újjáépítéséhez szükséges palánk- és épületfát. A munkálatok elvégzésére szükséges munkaerővel kapcsolatosan a kassai főkommendáns megengedte, hogy az egész vármegye Kálióhoz szolgáltassa a vármunkát. Hozzáadva még Zemplénből circiter 63 portát, ami a szabolcsi 138 VA porta után portánként 12 emberrel számolva 1659 plusz 756 vármunkás. Mivel a munkálatok így sem fejeződtek be, és ha így maradna a vár, a katonák nem maradhatnának meg benne, az idő pedig sürgetett, „fákat és más szükséges anyagokat rögtön és minden késedelem nélkül kell szállítani. "

448 1674-ről vonatkozóan a megyei iratokból még ennyi értesülést sem kapunk. Sennyeyt feltételezhetjük az előző évhez hasonlóan, de se a vicekapitány; se a kommendáns neve nem ismeretes. Egyetlen adat, hogy a júliusi kassai gyűlésen megemlítik, hogy a kállóiak ménesét csakúgy, mint a szatmáriakét a rebellisek akadálytalanul elhajtották.

449 Ibrány várkastélyában is németek vannak,

450 immár két éve. Februárban Apafi tiltja a „Magyarországbul elbujdosott és mostan Máramarosban nyomorgó magyarországi atyafiak"-ai - ahol Szuhay Mátyás is telelhetett-, ők így védekeznek: „A kimenetelre peniglen ha szintén egyéb okonk nem volna is, egyedül az éhhel hálásra juttató szükség is kénszerít, nem lévén magonkat mivel táplálnonk".

451 1674. február 26-án Kende Márton 3500 lovassal, másfél ezer gyaloggal Nánásnál támadt Barkóczyra és nagy vereséget szenvedett. A „gyalogját levágták és disszipálták (szétszórták) az nemesség igen veszett köztük Bessenyey István, Bessenyey Mihály öccse is. Nánás alatt két mérföldig mindenütt holttestek hevertek. ... Csak lovat nyertek el többet hatszáznál, talán nyolcnál is. Nagy romlás volt ez, Uram!" - sóhajt fel Bánffy Dénes.

452 Áprilisban Magyar Mihály, most már Barkóczy István hadnagya csapott be Biharba, hogy az ottani rebelliseket felverje. Jól is indult a dolog, azonban „ Bagamért lévén Jaksóék, mintegy hetven lóval megsegítették és a rabokat visszanyerték, lovakat is felest, vágtak is bennek"

453 44/ Uo. 550. 448 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 92. No 7. 1674. 449 Uo. Fasc. 92. No 14. 1674. 450 Uo. Fasc. 92. No 38. 1674. 451 Teleki, 1905-1926.6. k. 561. 452 Uo. 569-572. 453 Uo. 591.