Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
SENNYEY FERENC
elrontva, pusztán találja. " A másik változat szerint - elképzelhető, hogy ez a későbbi, hiteles változat, a különbség onnan adódhat, hogy nem fogalmazta át az első értesülését - a győztes sereg „ már terhes lévén az idő, nagyobb részént letelepedett. Egynehány hetek elmúlásával által menvén viszontag nagy hirtelenséggel a maga hírével a Tiszán, Kalló várát, mely még akkor a párton lévő magyarok részéről való vala, insperate (váratlanul,) setét éjszakán adorsálván (megtámadván) egészen felveri, a benne levő hadakat sok lappangó gazdákkal együtt szörnyű nagy vérontással irgalmatlanul levágta, asszonynépét megfertéztette és minden javaikat sok száz vermes életjekkel együtt sok napiglan való ott megtelepedésével mind felprédálta. " 429 Hogy ezt a telet Szabolcs népe hogy vészelte át, a vármegye egy Cobhoz intézett repartitióval (adókivetéssel) kapcsolatos kérése segít megérteni. „ /. Annyira elpusztult ez a haza, a legtöbb helyen a lakosok a kenyértől megfosztva vagy koldulással, vagy makkal és növények gyökereivel és zabpelyvával keverten táplálkozva élik nyomorult életüket. Akik pedig nem tudják az élet nyomorúságait elviselni, a hódolt részekre és a rebellisekhez költöznek át a török és a rebellisek területének jelentős növekedésével, - emiatt egész városok és falvak már néptelenek annyira, hogy ezen rebelliónak ideje alatt néhány ezer ember hiánya tapasztalható. 2. ... a nyomorult nép barmait részben a rebellisek hajtották el, részben pedig ő szent királyi felsége katonasága vonta el és napról-napra hajtják el és vonják el, emiatt a földművelést, ahogy szeretnék, nem tudják gyakorolni. 3. A kóborló rebellisek állandó és szabados rablásai és üldözése miatt a lakosság semmi keresetet és kereskedést nem gyakorolhat, sőt saját javaiban ülte sincs biztonságban, ő szent felsége katonája inkább az őrségekben tanyázik, mint hogy a mezőn, hogy a rebellisekkel szembe legyen. 4. Egy éve a hazának ezen a jelentős és termékeny részén aratás előtt olyan jégeső volt, hogy minden terményt semmivé tett, még a szalmát is összetörte. 5. A beszálló katona nem a saját pénzén él, hanem a nyomorult népet ... szükségeseken túl szolgáltatásra kényszeríti, fenyegetéssel és veréssel, ... nyugtát csikar ki tőle. 6. ... a vármunkát nem számítják a repartitióba, és mint az állattal, úgy bánnak vele. " 4in Szabolcsra a legnagyobb csapást azonban a törökök jelentették. Igaz, hogy Húszéin aga Kálióból szeptember 4-én visszatért Váradra, de emberei maradtak, mindenhová kísérték a felkelőket és kitanulták az utakat s a falvakat, az új hódoltatáshoz. 431 A györkei vereség és az amnesztia együttes hatására bizonyos bomlás indul meg a felkelők soraiban. Ispán Ferenc írja 1673. január 8-án Telekinek: „... sokan készülnek visszamenni az ellenség közé, egyébaránt igen szófogadatlanok, csak a ; Babocsay, 1. k. 1817. 36-37. 0 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 121. No 44. 1 Uo. Fasc. 91. No 30. 1673.
