Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

elrontva, pusztán találja. " A másik változat szerint - elképzelhető, hogy ez a ké­sőbbi, hiteles változat, a különbség onnan adódhat, hogy nem fogalmazta át az első értesülését - a győztes sereg „ már terhes lévén az idő, nagyobb részént letelepe­dett. Egynehány hetek elmúlásával által menvén viszontag nagy hirtelenséggel a maga hírével a Tiszán, Kalló várát, mely még akkor a párton lévő magyarok részé­ről való vala, insperate (váratlanul,) setét éjszakán adorsálván (megtámadván) egé­szen felveri, a benne levő hadakat sok lappangó gazdákkal együtt szörnyű nagy vérontással irgalmatlanul levágta, asszonynépét megfertéztette és minden javaikat sok száz vermes életjekkel együtt sok napiglan való ott megtelepedésével mind fel­prédálta. " 429 Hogy ezt a telet Szabolcs népe hogy vészelte át, a vármegye egy Cobhoz inté­zett repartitióval (adókivetéssel) kapcsolatos kérése segít megérteni. „ /. Annyira elpusztult ez a haza, a legtöbb helyen a lakosok a kenyértől meg­fosztva vagy koldulással, vagy makkal és növények gyökereivel és zabpelyvával ke­verten táplálkozva élik nyomorult életüket. Akik pedig nem tudják az élet nyomorú­ságait elviselni, a hódolt részekre és a rebellisekhez költöznek át a török és a rebel­lisek területének jelentős növekedésével, - emiatt egész városok és falvak már nép­telenek annyira, hogy ezen rebelliónak ideje alatt néhány ezer ember hiánya ta­pasztalható. 2. ... a nyomorult nép barmait részben a rebellisek hajtották el, részben pedig ő szent királyi felsége katonasága vonta el és napról-napra hajtják el és vonják el, emiatt a földművelést, ahogy szeretnék, nem tudják gyakorolni. 3. A kóborló rebellisek állandó és szabados rablásai és üldözése miatt a lakos­ság semmi keresetet és kereskedést nem gyakorolhat, sőt saját javaiban ülte sincs biztonságban, ő szent felsége katonája inkább az őrségekben tanyázik, mint hogy a mezőn, hogy a rebellisekkel szembe legyen. 4. Egy éve a hazának ezen a jelentős és termékeny részén aratás előtt olyan jég­eső volt, hogy minden terményt semmivé tett, még a szalmát is összetörte. 5. A beszálló katona nem a saját pénzén él, hanem a nyomorult népet ... szüksé­geseken túl szolgáltatásra kényszeríti, fenyegetéssel és veréssel, ... nyugtát csikar ki tőle. 6. ... a vármunkát nem számítják a repartitióba, és mint az állattal, úgy bánnak vele. " 4in Szabolcsra a legnagyobb csapást azonban a törökök jelentették. Igaz, hogy Húszéin aga Kálióból szeptember 4-én visszatért Váradra, de emberei maradtak, mindenhová kísérték a felkelőket és kitanulták az utakat s a falvakat, az új hódolta­táshoz. 431 A györkei vereség és az amnesztia együttes hatására bizonyos bomlás indul meg a felkelők soraiban. Ispán Ferenc írja 1673. január 8-án Telekinek: „... sokan ké­szülnek visszamenni az ellenség közé, egyébaránt igen szófogadatlanok, csak a ; Babocsay, 1. k. 1817. 36-37. 0 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 121. No 44. 1 Uo. Fasc. 91. No 30. 1673.

Next

/
Oldalképek
Tartalom