Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
SENNYEY FERENC
valamint az is, hogy a Szepesi Kamara is adott 600 kassai forintot (3 X A magyar forint) Kalló építésére. 401 Egy követutasítás hitelesen megmagyarázza, miért van nagy szüksége a vármegyének a várra. „Ez a mi nemes vármegyénknek Kalló lévén refugiuma (menedéke) és szegény romlott hazánknak Váradhoz közelebb konfiniuma (határa), honnét is szekuritásunk (biztonságunk) és megmaradásunk függ egész vármegyéjül, felette igen szükséges, hogy erősíttessék ". Ennek részeként „ a csonka ágyút, mást ahelyett kérni kell az uraktul Kalló várához, ha mikor a török kijün, azzal adódnék hír a ' környékben lakosoknak, hogy tudnák alkalmaztatni magokat és vigyázni, ... igen szükséges volna olyat oda hozni, aki messze hallatnék " 402 . A vár javítási munkálata, mely ez alkalommal a szokásosnál nagyobb lehetett, valamint a nagyobb létszámú császári katonaság mintha arra mutatna, hogy a legfelső vezetés számolt egy Erdély felöl jövő támadás lehetőségével. A vármegyében az év az új reparticióval kezdődött. Csökkent a beszolgáltatandó élelem mennyisége, de kevesebbet is fizettek érte: 1475 köböl gabona 1475 köböl zab 369 mázsa marhahús 1843 akó sör Végösszeg á 1 forint á - forint 30 krajcár á 3 forint á - forint 45 krajcár 4701 forint 45 krajcár Frigyes holsteini herceg felajánlotta, hogy maga megfizeti az ezrede átvonulásakor okozott károkat 404 A vármegye ismét szerette volna csökkenteni a kvótákat, még Bécsbe is felmentek, de Szelepcsényi és Montecuccoli jóindulatnál és szép szavaknál többet nem tudott ígérni, mondván „nemsokára megkönnyebbednek terheik". 405 Hogy július 26-án új portaösszesírást rendeltek el, ennek a vármegyében az események miatt nem volt jelentősége. 1672. március 19-én Bagamérnál, Debrecenből visszatérőben Erdélybe elfogták Pap Izraelt, Borsod megye egykori szolgabíráját, a „bujdosó atyafiak" egyik személyiségét, aki elég részletes vallomást tett terveikről. Az ismert vezetőik közül Szuhay Mátyás és Weér Mihály neve Kallóból ismerős. A támadás megindításával kapcsolatban közölte: „ ... mihelyt a Portától szabad utat kapnak, rögtön indulnak s ez lesz a jel a katonák összeírására és a zászlók kibontására"', Hegyalja egész népe és Abaúj készen várják őket, és Debrecenben Szőcs János is készen áll tisztjeivel, zászlókkal, hogy „váratlan és gyorsan lerohanják őfelsége országát"; a kóborlók is ígérték, hogy csatlakozni fognak, az erdélyi fejedelem is támogatja ügyüket s a debreceni kollégium diákjai is készek, hogy a németek ellen fegyvert fogjanak. 406 1 Uo. Fasc. 89. No 32. 1671. A szerző hivatkozása elmaradt. 3 Uo. Fasc. 90. No 56. 1672 4 Uo. Fasc. 90. No 71-72. 1672. 5 Uo. Fasc. 90. No 58. 1672. 6 Uo. Fasc. 90. No 71. 1672.
