Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

vallomásfelvétel különösen érdekes, mert ritka életszerűen be lehet pillantani a véghely életébe. 330 Előzmény: „ Vicekapitány hivatta s azt monda, hogy Rácz, van-é jó sütős puskád s vagyon-é lovad itthon? Mert holnap itt dolog lesz, subát s paripát nyerhetsz az nemesektül. " Város szolgája: „Mikor szolgabíró uram kapura érkezett, nem mertem bocsáta­ni, mivel az hadnagy Nagy István társat ad hozzá, meghagyva neki, hogy vármegye bíráit bé ne bocsássa, az úr őnagysága parancsolta. Azt mondotta szolgabíró uram, Kocsonyás dolgában fáradoz ". S azzal elment a vicekapitányhoz. Bondor András prezidiárius: „Főkapitány maga parancsolta a csordapásztor­nak, hogy az szabad földön (a Lövő hegyen) lévő gabonát eltapodtassa, mert ha el nem tapodtatja, bizonnyal elmegy fenekéről az bőr, úgy elvereti". Az szolgabíró az öccsével az kapuban állott, az öccse az gémre támaszkodva. Nem bocsátják be a nemeseket, mert jobbágyokat keresnek. Nemes András: „Jó uraim, úgy keressetek jobbágyot, hogy jó légyen, " erre „igen megzendült a város népe". Érkeze Rácz Mihály paripán, az csákánnyal mindjárt megütötte az esküdtet, hogy mindjárt kitört az csákánya az nyeléből, Ne­mes András is azután a kapával kétszer ütötte. A szolgabíróhoz is vert Rácz Mihály, de nem üthette, mert az latorkertbe vonta magát, nem tért hozzá. " Úgy futottak be egy házba. Közben a tömegből hallatszott. „ Csak úgy lődd, ahogy szereted. 1 ", „ Te­gyétek bé az kaput, hányjátok ki a fejeket az palánkon! " A vármegye a nádorhoz fordult s nem is egyszer, de a válasszal nem volt meg­elégedve. Közben eltelt némi idő, csak július 9-én hozta meg egyedülálló statútu­mát a vár fő- és vicekapitánya, valamint prezidiáriusai ellen. Elszenvedett sérelme­inek felsorolása után, hol a Megyery Tamás esete is szerepel, büntető intézkedései­re kerül a sor. „... nemesember atyánkfiain naponként cselekedett törvéntelenségeket, megírt kapitányok székére szabad nemesember atyánkfiainak pro lubitu ipsorum sub certa poena (azok tetszésére bírság kiszabásával) maguk elébe való idéztetéseket, nemes vármegyénk bíráinak törvényes és egyéb szükséges dolgainak véghez való vitelére bé nem bocsáttatásokat, sőt azon végházbul való kirekesztéseket, nemes várme­gyénk szolgabíráján tött becstelenséget és mellette lévő esküdt társának megveré­sét, megsebeztetését és több előszámlálhatatlan, országunk törvényével ellenkező elszenvedhetetlen cselekedeteket ... intra ambitum comitatus sub poena fl 12 (a vármegye területén belül 12 forint büntetés terhe alatt) senki szállást ne adjon, az kállai territóriumon kívül ... marhájokat ne paszkuáltassák, sokadalmakban, sem másutt árujokat ne árulják, senki semminémít vásárlásra bé ne menjen, sem onnét ki ne jöjjön, sem adni, sem venni szabad kívül ne legyen, az erdőkrül is szabad ne legyen fát bevinni, sem az falukrul semmi egységféle leguminákot (veteményeket); valahol valami javok vagyon, tizenöt nap alatt sub poena ablationis (elvétel büntetés alatt) Kallóban behordják, réveinken szabad általjárni ne legyen, sem malmainkban őröltetni ...Az oroszság is sem aratásra, sem kaszálásra bé ne men­Uo. Fasc. 83. No 62. 1665.

Next

/
Oldalképek
Tartalom