Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Katona Csaba: Botrányos tisztújítás a reformkori Szabolcs vármegyében - ahogy Kossuth látt(att)a

tényszerűen, megbízhatóan tudósított, jószerivel elfogultság nélkül;

54 ami érzelmesség kitapintható volt közléseiben, az inkább a korra jellemző, ma már talán túlzónak ható stilisztikai eszközök számlájára írható. Leginkább talán e mondatban lelhető fel némi túlzás: „A múlt június 17-én 10 ember-halállal, s több mint 135 tetemesen megsebesítettnek vérével (mennyi az egész nápolyi háborúban sem folyt) festett tisztválasztás... "

55 Kossuth lapja összességében hitelesen és elfogulatlanul tudósított az eseményekről. Pellengérre állította a visszás jelenségeket, ám nem bűnöst, hanem megoldást keresett. Szabolcs vármegye tisztújításainak egyike sem kapott talán ekkora publicitást, pedig botrányos eseményekben bővelkedett a vármegye restaurációinak sora. Ahogy Takács Péter írta Szatmár és Szabolcs megyékről: „Szabolcs és Szatmár megye nemeseinek politikai életét külön színezik azok a tények, hogy egy-egy település lakosságának többségét alkották a nemesek, s egy-egy megyegyűlésre, tisztújításra, követválasztásra külön zászló alatt, külön hadként vonultak fel. Tyúkod, Csenger, Gencs, Földes, Tiszalök, Nádudvar, Újfehértó, Nagykálló és Nagykároly híresedtek el nemesi hadaik révén a reformkori tisztújítások, követutasítások megfogalmazása, alispánok, követek »elválasztása« során. " 56 54 Ami korántsem mondható el pl. gróf Vay Ábrahám máramarosi főispánnak a tisztújításról írt jelentéséről, amelyben Vay egyértelműen csak a szabadelvűek szavazótáborát okolta. MOL, Kanc. Lev. A 49 Acta Praesidentalia Secretoria. 1836:39. 55 KLÖM, VI. 1033. A „nápolyi háború" az 1820. évi nápolyi felkelés volt, amelyben a forradalmárok IV. Ferdinánd király uralmát próbálták felszámolni, de a Szent Szövetség seregei ezt megakadályozták. 56 Takács, 1993. 269.