Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Czövek István: Oroszország és a Rákóczi-szabadságharc

majd Oroszországot az Északi-háborúban. A cári birodalomnak ekkor érdeke volt a magyarországi háború megszüntetése. Továbbá Péter fontosnak tartotta Oroszország nemzetközi tekintélyének növelését is. 1708 augusztusában elküldték Egerbe E. I. Ukraincevet.

11 Elindulása előtt I. Pétertől többek között azt az utasítást kapta, hogy a Rákóczival folytatandó tárgyalásokon ne érintse a békével kapcsolatos kérdéseket. A magyar tárgyalók viszont arra törekedtek, hogy minél nyíltabb megbeszéléseket folytassanak Oroszországgal és Franciaországgal. Az osztrák császár és a magyarok háborújában az orosz közvetítés nem volt sikeres, egyfelől a magyar függetlenséget védelmező diplomácia merev álláspontja miatt, másfelől amiatt sem, hogy Bécs gyakorlatilag nem fogadta el az orosz közvetítést. 1709 mást hozott az orosz-lengyel szövetség, és mást Magyarország számára. A poltavai győzelem után újjászületett lengyel-szász unió kiszorította Lengyelországból Leszczynskivel együtt a Magyarország számára kedvező varsói konföderációt. Ráadásul 1709-ben Rákóczi elveszítette Erdélyt, 1709 őszén a császáriak elfoglalták az egész Felvidéket. Míg 1706-1708 során az orosz diplomácia fö figyelme Lengyelországra irányult, mint egyetlen szövetségesre, úgy a poltavai csata után „igen jelentősen megerősödtek a nyugat-európai országokhoz fűződő kapcsolatok, hisz jelentős mértékben ezektől függött Oroszország helyzetének megszilárdulása a Baltikumban így Oroszország diplomáciájában a lengyel és a magyar kérdés másodrendűvé vált. Ezzel összefüggésben az osztrák császárral folytatott tárgyalásokon lekerült a cári csapatok Magyarországra küldésének kérdése. Számos történész állítja: 1709 után a magyar felkelők számára ismét megnőtt Oroszország jelentősége. Ezt azzal támasztják alá, hogy Rákóczi tervei ettől kezdve bátran épülhettek a svédellenes alapokra. Ebben az időszakban tudunk Rákóczi jó néhány olyan tervezetéről, amelynek célja az volt, hogy Oroszországot vonják be a Duna-medence övezetének politikájába. E célból javasolta azt, hogy XII. Károlyt orosz csapatok segítségével fogják el a kárpátaljai megyék területén, és télre pedig orosz csapatokat vigyenek Sziléziába és Morvaországba. 1710 októberében Rákóczi ugyancsak javasolta I. Péternek, hogy „ érje el fia bécsi kiszabadítását, adja hozzáfeleségül az egyik rokonát, támogassa Erdély függetlenségét, a magyar koronát a cárevicsnek vagy Mensikovnak adja át, és Magyarországot helyezze orosz protektorátus cdá"}^ 11 Váradi, 1959.235. '

2 Köpeczi, 1980. 19.; továbbá Benda Kálmán: A Rákóczi-szabadságharc és az európai hatalmak. Történelmi Szemle, 1978. 3^t. sz. 518. 13 Artamonov, 1978. 529.